Elsőként a január 1-jén indult, hétéves uniós keretköltségvetés félidőben történő felülvizsgálatát nevezte meg, hogy jobban lehessen felhasználni az uniós forrásokat a növekedés és munkahelyteremtés érdekében, valamint azonosítani lehessen az új kockázatokat. Emellett az uniós büdzsé saját forrásairól szóló egyeztetéseket, a bevételi oldal reformját említette, valamint azt, hogy legkésőbb 2018. január 1-jén neki kell látni a következő, 2021 és 2027 közötti úgynevezett többéves pénzügyi keret kidolgozásának.

A hatékony gazdálkodás mellett érvelt csütörtöki biztosi meghallgatásán az Európai Parlamentben a bolgár Krisztalina Georgieva, akit Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság új elnöke a testület költségvetési és emberi erőforrásokért felelős alelnökének jelölt ki.

Kapcsolódó

"Minden csak akkor valósulhat meg, ha a megígért pénz meg is érkezik" - közölte Georgieva, aki arra is utalt: "el kell olvasztani" a Brüsszelben felhalmozódott, több mint 23 milliárd eurós kifizetetlen számlatömeget, máskülönben a hógolyó lavinává válik. A bolgár politikus a hatékony gazdálkodás mellett érvelt. Mint fogalmazott, nincs a tarsolyában az azonnali megoldás, a következő hónapokban módot kell találni a létfontosságú elmaradások kifizetésére.

Szavai szerint azokra a kérdésekre igyekszik választ találni, hogy mi a célja minden egyes, az uniós büdzséből kifizetett eurónak, elég erős-e a felhasznált pénzek ellenőrzése, és megtesz-e az EU mindent annak érdekében, hogy alkalmazottai számára biztosítsa a feltételeket a kitűnő munkavégzéshez.

Georgieva rámutatott, hogy az uniós büdzsé közvetlen hatást gyakorol az emberek életére, a kohéziós programok több százezer munkahelyet teremtenek, az Erasmus+ pedig 4 millió diák számára teremt lehetőséget, emellett az uniós pénzek reményt nyújtanak a legelesettebbeknek és a katasztrófák áldozatainak is.

A bolgár politikus úgy vélte, az uniós pénzeket olyan feladatokra kell fordítani, amelyek egyszerre több célt szolgálnak, példaként pedig az energiahatékonyságba való beruházásokat említette. A szigetelést nem kell Kínából importálni - magyarázta Georgieva, kiemelve, hogy egy ilyen beruházás az energiafelhasználás hatékonyságának javítása mellett támogatja a helyi vállalkozásokat és munkahelyteremtést, és az energiafüggőséget is mérsékli.

Krisztalina Georgieva a Jean-Claude Juncker által felvázolt 300 milliárd eurós beruházási csomagról is elárult néhány részletet. Rámutatott, hogy a helyzet az, hogy jelenleg rengeteg pénz áll a pénzintézetekben, és ezt az energiát mozgósítani kell.

A kijelölt biztos, alelnök arra vonatkozó kérdést kapott, miért tartja magát alkalmasnak a posztra. Georgieva azt mondta, égnek állt a haja, amikor megtudta, milyen feladatot szán neki Juncker, ám úgy véli, hogy ez annak köszönhető, hogy pályafutása során több nagy anyagi és emberi felelősséggel járó pozíciót töltött be megfelelően.
"Azt hiszem, hogy megmutattam, hogy független vagyok, senkitől nem fogadok el parancsot, és csak az európai emberek érdekében cselekszem. És az is segít, hogy keményen dolgozom" - mondta magáról a bolgár politikus.

Egy brit politikus megkérdezte: költségvetési biztosként támogatja-e, hogy az Európai Parlament székhelye egy helyen, Brüsszelben legyen, a jelenlegi költséges, strasbourgi ingázás helyett, valamint, hogy támogatja-e a brit hadseregnél nagyobbra duzzasztott brüsszeli bürokratahad megnyirbálását.

"Páran azt mondják, csodanő vagyok, hát elárulok Önnek egy titkot: nem vagyok" - válaszolta az EP székhelyével kapcsolatos kérdésre a kijelölt alelnök, rámutatva, hogy ennek megváltoztatásához az uniós szerződést kellene módosítani, az pedig kívül esik az ő hatáskörén, arról csak az állam- és kormányfők dönthetnek, egyhangúlag. A bürokrácia méretének csökkentésével összefüggésben ismét a hatékonyság fontosságát hangsúlyozta, valamint hozzátette, ha így van, aggódik a brit hadseregért.