A svéd jegybank 15 bázisponttal, mínusz 0,5 százalékra mérsékelte repokamatát annak ellenére, hogy az ország gazdasága szépen növekszik. Az indoklás szerint a Riksbank döntéshozói úgy érezték, egyértelműbbé kell tenniük, hogy elkötelezettek a célul tűzött kétszázalékos infláció elérése mellett - derül ki a Financial Times tudósításából. A bank kész további határozott lépéseket tenni az inflációs cél elérése érdekében.

A döntés megrázta az értékpapírpiacokat, a svéd korona 1,6 százalékkal gyengült az euróval szemben, miközben a japán valuta 14 hónapos csúcsra, 111,39 jen/dollárra erősödött amerikai társával szemben. A legfontosabb európai kötvények hozama a megugró kereslet miatt hanyatlott, az európai tőzsdei eladási hullám erősödött.

Kamatverseny jelei

A bankok vezették a lejtmenetet, élükön a Société Générale-lal, amelynek részvényei 13 százalékot veszítettek értékükből. A Deutsche Bank 6,6, a spanyol Santander 5,6, az olasz UniCredit 7 százalékkal esett. Az európai Stoxx-600 index 3,3 százalékkal rogyott meg. A tízéves német államkötvény hozama kilenc bázisponttal, mínusz 0,166 százalékra csökkent.

A Riksbank döntése követi a Bank of Japan januári lépését, amelyben - a pénzpiacok nagy meglepődésére - mínusz 0,1 százalékra vitték le a kamatot. Az Európai Központi Bank mínusz 0,3 százalékra mérsékelte betéti kamatát decemberben, és várakozások szerint további tíz bázispontos csökkentést hajt végre márciusban.

Nem először fordul elő

A svéd döntés azért volt meglepő, mert a GDP 3,7 százalékkal nőtt 2015-ben, amit idén további 3,5 százalékos bővülés követhet. Az is igaz ugyanakkor, hogy az éves infláció csupán 0,1 százalék, illetve a változékony élelmiszer- és energiaárakat figyelmen kívül hagyó maginfláció 0,9 százalék volt decemberben.

A Riksbank nem először okoz meglepetést. A szakértők szerint túl korán kezdte emelni alapkamatát a 2008-2009-es pénzügyi összeomlást követően, majd a világon elsőként vitte le repokamatát nulla alá. Más jegybankok betéti kamataikat csökkentették a negatív tartományba.

Csak ront a helyzeten?

A gyors gazdasági növekedés és az erőteljes lakáspiac nem indokolta a kamatdöntést, így a lépés csak a pénzügyi bizonytalanságot fokozza - értékeli a helyzetet James Pomeroy, a HSBC közgazdásza. A Riksbank azonban nyilván más szempontokat is figyelembe vett: az infláció növelése mellett nyíltan vállalja a korona gyengítése melletti elkötelezettségét.

A csütörtöki döntés indoklásában is megemlítik, hogy a bank döntéshozóit aggasztja a nemzeti valuta vártnál határozottabb erősödésének lehetősége, ami tovább fékezheti az inflációt. Ezzel viszont aktívan részt vesznek a valutaháborúnak nevezett globális küzdelemben, amelyben a jegybankok igyekeznek gyengíteni hazai devizájukat társaikkal szemben.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!