Sajtóértesülések szerint Boris Johnson, az Egyesült Királyság néhány hete hivatalába lépett miniszterelnöke azt akarja, hogy Írország ideiglenesen lépjen ki az Európai Unió kereskedelmi rendszeréből és csatlakozzon a függetlenné vált Nagy-Britanniához egy közös kereskedelmi rendszerben. Szerinte ezzel a kreatív megoldással lehetne biztosítani az ír-észak-ír határ szabad átjárhatóságát a brexit után.

A The Sun című lap szerint a Downing Street fontolgatja, hogy felkéri Írországot: önként térjen el az uniós szabályoktól a nemes cél érdekében. Ha nem lenne világos: azt akarják, hogy az írek is lépjenek ki az EU-ból ideiglenes jelleggel, hajtsanak végre egyfajta irexitet azért, hogy az angolokkal, a skótokkal, a walesiekkel és az észak-írekkel evezzenek egy csónakban a világgazdaság viharos tengerének ismeretlen vizein.

Kapcsolódó

Kész a terv

Az elképzelés szerint Írország különleges felhatalmazást kapna Brüsszeltől arra, hogy ne kövesse az uniós szabályokat, amíg valamilyen - jelenleg teljesen ismeretlen - alternatív kereskedelmi megállapodás nem jön létre az ír határ ügyének megoldására. Johnson, aki a héten Angela Merkel német kancellárral és Emannuel Macron francia államfővel is tárgyal, ki akarja vetetni az előző (Theresa May vezette) brit kormány és az EU között létrejött válási megállapodásból az úgynevezett ír záradékot.

Ez arról rendelkezik, hogy ha a brexitet követő két évben a szigetország és az unió nem tudnak olyan új kereskedelmi rendszert kialakítani egymással, amely biztosítja az ír határ szabad átjárhatóságát, akkor kettős rendszer jönne létre. Az Egyesült Királyság nagy része csak az EU-s vámunió része maradna, míg Észak-Írország az egységes piacon is bent maradna.

A különbség egyebek mellett az, hogy a vámunióban lévő országnak nem kell biztosítania a négy európai szabadságot: a tőke, az áruk, a szolgáltatások és az emberek szabad áramlását. Magyarán a briteknek nem kellene automatikusa beengedniük a kelet-közép-európai vendégmunkásokat. Az egységes piacban is részt vevő észak-íreknek viszont kellene és emellett követniük kellene az uniós termék- és szolgáltatási szabványokat, míg a többi brit államnak nem. Így Észak-Írország és Nagy-Britannia között szabályozási különbség alakulna ki, amely az előbbi országrész részleges leválását jelentené a brit államszervezetről.

Kétoldalú kapcsolat

A londoni kormányzati agytröszt elméjében született alternatíva ezzel szemben az lenne, hogy az Ír Köztársaság is kilép az EU-ból egy időre és kétoldalú szerződést köt Nagy-Britanniával. A Johnson-kormány egyik vezető minisztere szerint régóta itt lenne az ideje egy ilyen viszony kialakításának a két ország között.

A bölcs államférfi szerint az lenne az ideális, ha ezt a lehetőséget Brüsszel ajánlaná fel Londonnak, mert így az írek könnyebben elfogadnák azt. Ez "logikus": miért is ne rúgná ki az EU - persze csak ideiglenesen - egyik tagállamát. Végül is az írek csak 6,5 millióan vannak, miért ne dönthetnének a fejük felett az 500 milliós európai és a 67,5 milliós brit birodalom uralkodói - vélhetően ez lehet ennek a felvetésnek a logikája.

Felejtsék el!

Nem meglepő ugyanakkor, hogy Dublinban nem így gondolkodnak, ami abból is látszik, hogy a javaslatot finoman fogalmazva aggasztónak minősítették. A brexit az EU és az Egyesült Királyság ügye, hogy jöhetne a képbe ezzel kapcsolatban bármilyen más kétoldalú megállapodás bármely más felek között? - érzékeltette a problémát Neale Richmond, az országot kormányzó Fine Gael párt brexitügyi szóvivője. Simon Coveney miniszterelnök-helyettes hozzátette még ehhez, hogy álláspontjuk szerint Írországot nem fogják dróton rángatni Nagy-Britanniából.

Számos kreatív megoldással kezelhetjük a határ kérdését - mondta Johnson legutóbbi tévényilatkozatában, hozzátéve, hogy ezekről fog beszélgetni vezető barátaival Németországban és Franciaországban, illetve a világ legfejlettebb országait tömörítő G7 augusztus végi csúcstalálkozóján. A közélet iránt érdeklődő nagyközönség kíváncsian várja az előbbihez hasonló, további "zseniális" ötleteket.