Boris Johnson egy sor interjúban végre adott némi betekintést abba, milyen brexitterveket forgat a fejében - foglalja össze a hallottakat a Bloomberg. A volt külügyminiszter a brit külügyek jelenlegi vezetőjével, Jeremy Hunttal küzd azért, hogy a Konzervatív Párt 160 ezer szavazásra jogosult tagja egyiküket július végén megválassza a párt elnökévé, s így a parlament miniszterelnökké választhassa. Johnson az esélyes, amit talán annak is köszönhet, hogy eddig nem sok konkrétumot árult el elképzeléseiből.

Mint kiderült, mi az első számú terve. Kormányfővé választása után le akar ülni az EU-s tárgyalókkal, hogy újratárgyalja az elődje, Theresa May irányításával tető alá hozott válási megállapodást, amelyet May kormánya - számos lemondás árán - elfogadott ugyan, ám a londoni parlament háromszor elutasított. Johnson ki akarja vetetni az egyezségből azt a záradékot, amely garantálná az ír határ átjárhatóságát abban az esetben, ha a felek a brit kilépést követő két évben nem tudnának új kereskedelmi megállapodást kötni egymással.

Fránya záradék

E szerint Észak-Írország az EU vámuniójának és egységes piacának is része maradna (így az ír-észak-ír határ szabadon átjárható maradna), miközben az ország többi része csak a vámunióban maradna bent, míg az egységes piacról kilépne. Ez a szabály addig maradna érvényben, amíg a felek meg nem kötik új kereskedelmi szerződésüket, ami az örökkévalóságig tarthat. A kétféle szabályozási rendszernek az az értelme, hogy az egységes piacon kívül az Egyesült Királyságnak (Észak-Írországot leszámítva) nem kellene érvényesíteni az emberek szabad áramlásának elvét, azaz nem kellene beengednie a kelet-közép-európai vendégmunkásokat.

Ugyanakkor ennek az az ára, hogy egyfajta vámhatár (szabályozási határ) alakulna ki az Ír-tengeren. Ezt a brit kormányt támogató észak-ír unionista párt (DUP) elfogadhatatlannak tartja, mert úgy véli: az első lépés lenne Észak-Írország kiléptetésének az Egyesült Királyságból. Ezért semmiképpen sem szavazzák meg a válási egyezséget, amíg ez a záradék benne van.

A gond az, hogy az EU megígérte egyik tagállamának, Írországnak, hogy nem köt olyan válási egyezséget, amely nyomán valódi határ alakul ki a két ír állam között. Ezért nem mehetnek bele a korábbi válási egyezség újratárgyalásába vagy akár csak az ír záradék kivételébe. Az uniós vezetők ezt világossá is tették legutóbbi csúcsértekezletükön. Más szóval előre nemet mondtak Johson A tervére.

Van másik

Ezért - ahogy a bohóc mondja: van másik - a politikus előállt egy B tervvel, nevezetesen azzal, hogy ha az A terv nem működik, akkor készenléti megállapodást köt az EU-val a GATT nemzetközi szabadkereskedelmi megállapodás 24. cikkelye alapján. Az Financial Times szerkesztőségi cikke az eddigi legbizarrabb nagyot mondásnak minősítette ezt az ötletet, ugyanis ez a lehetőség egész egyszerűen nem létezik.

Az említett cikkely lehetővé teszi, hogy két kereskedelmi tárgyalásokat folytató fél ideiglenesen fenntartsa egymással szemben kedvező szabályozási rezsimjét, amíg meg nem kötik új egyezségüket. Az első gond ezzel, hogy csak az áruk kereskedelmére vonatkozik, a szolgáltatásokéra - köztük a briteknek nagyon fontos pénzügyi szolgáltatásokra - nem. A második, hogy a másik félnek is bele kell egyeznie a GATT 24. cikkelyének alkalmazásába, ám az EU világossá tette, hogy ezt nem fogja megtenni. Ez érthető is, ugyanis ennek alapján a britek megpróbálhatnák a végtelenségig "ideiglenesen" fenntartani a kedvező kereskedelmi feltételeket az EU-val, miközben már nem tagjai az uniónak, így nem járulnak hozzá a költségeihez sem.

Halálugrás

Ugrik tehát Johsnon B terve is, végül is azért, mert az EU két lehetőséget lát: vagy elfogadják a britek a May-kormány és az unió válási megállapodását benne az ír záradékkal és felek végső pénzügyi elszámolásával (ami egyet jelent 39 milliárd font befizetésével Brüsszelnek a korábbi brit vállalások fejében), vagy jöhet a megállapodás nélküli válás, azaz a kemény brexit az azzal járó gazdasági káosszal. A pártelnök-miniszterelnök-jelöltnek azonban erre is van válasza: ez a C terv. Ez úgy szól, hogy az országnak fel kell készülnie a kemény brexitre október 31-én, a brit kilépés jelenlegi határidejének lejártkor.

Ennek menedzselésével azonban belpolitikai gondjai adódhatnak. A parlament többsége tavaszi brexitügyi szavazásai során durva következményei miatt elutasította ez lehetőséget, és Johnson saját pártja, a toryk képviselőinek egy része keresi a módját annak, hogyan akadályozza meg saját jövendő miniszterelnökét abban, hogy végrehajtsa a kemény brexitet. A politikus azt állítja, hogy le tudja gyűrni ezt az ellenállást, a sajtó viszont azt találgatja, hogy egy tucatnyi kormánypárti politikus átállásával megalakulása után néhány hónapon belül megbuktathatják a parlamentben az új Johnson-kormányt egy bizalmi szavazáson, ha másként nem tudják útját állni a halálugrásnak.