Egymás után jelennek meg a brit sajtóban azok a cikkek, amelyek Boris Johnson miniszterelnök jövőjével foglalkoznak. Ez látszólag meglepő, miután a vezetésével 2019 végén a toryk óriási győzelmet arattak a rendkívüli parlamenti választásokon, „Get Brexit Done” üzenetükkel olyan térségek választókörzeteiben is győzve, amelyek hagyományosan az ellenzéki Munkáspárt fellegvárai voltak. Fél évvel korábban, 2019 májusában júniusában még akkorát bukott a párt az európai parlamenti választáson, hogy Theresa May, Johnson elődje lemondásra kényszerült. Ismerve azonban a miniszterelnök habókos természetét, már nem annyira meglepő, hogy két év alatt idáig jutott – derül ki a Finanical Times cikkéből.

Gyakran hallani a ködös szigetországban, hogy Johnson személyes gyengeségeit „beárazták” a választok, azaz ezek tudatában adták rá a szavazatukat, ám az elmúlt hetek arról szóltak, hogy még támogatóiban is felmerült, hogy ez az ár kezd túl magasra szökni. A minimális elvárás egy ország vezetőjétől, hogy értsen valamilyen szinten ahhoz, amit csinál és tisztességes legyen. Johnsonnal kapcsolatban azonban megkérdőjeleződik ez, miután egymást követik körülötte a botrányok

Kapcsolódó

A sorozat kezdődik azzal, hogy nem mondott igazat azzal kapcsolatban, honnan szerzett pénzt a Downing Street 10.-ben lévő kormányfői lakás felújításához, folytatódik azzal, hogy egy videó tanulsága szerint stábja tavaly decemberben partit tartott, amikor ez a kormány rendelkezése szerint tilos volt, és tart egészen addig, hogy kész lett volna megváltoztatni a parlamenti képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, hogy mentse egyik szövetségesét, aki ezek megsértése miatt végül kénytelen volt lemondani.

Kínos eredmény

Ennek eredményeként ma olyan ember áll az Egyesült Királyság élén, akiben külföldi partnerei soha nem bíztak, a társadalom egyre kevésbé bízik, sőt, immáron saját pártján belül is ingadozik politikustársai bizalma. Bocsánatot kért ugyan a Downing Street-i parti miatt – miután tavaly decemberben az átlag britek még szeretteiket sem kereshették fel –, ám ezt megelőzően egy héten át úgy tett, mintha nem létezne a kínos felvétel. A kormányban indult vizsgálat szerint nem is egy, de három parti volt a tiltott időszakban a kormány köreiben.

Az ügy enyhén szólva káros a kormánynak és a Konzervatív Pártnak, miután a hozzájuk tartozók saját szabályaikat szegték meg, és lehet, hogy a miniszterelnök is tudott a bulikról, ami végképp nagy botrány lenne. Még veszélyesebb azonban, hogy a brit választási bizottság ellentmondásikat talált a miniszterelnöki rezidencia felújításával kapcsolatban aközött, amit Johnson mondott, és amit kiderítettek az ügyről. Elfogadhatott meg nem engedett forrásból pénzt a túlságosan rongyrázóra sikerült lakásfelújításra.

Baj lehet belőle

Normális esetben ezek az ügyek is elegek lennének ahhoz, hogy megingassanak egy miniszterelnököt, de ezt még megfejeli két ügy. Az egyik, hogy a londoni kormány fel akarja rúgni a 2019 végén kötött brexitmegállapodást Észak-Írország státuszának ügyében, ami azt jelenti, hogy a kormányfő kész semmibe venni egy nemzetközi szerződést az ő, kormánya és országa szégyenére. Mindezzel arra kínos tényre emlékezteti a közvéleményt és politikus kollégáit, hogy egész karrierjére jellemző a szabályok „nagyvonalú” kezelése.

A másik, hogy a konzervatív párt kínos vereséget szenvedett egy olyan választási körzetben az időközi választáson, amelyben a 19. század eleje óta mindig tory politikus nyert. És ez az a körzet, amelyben azért kellett idő előtti választást kiírni, mert Johnson szövetségeséről kiderült, hogy túlságosan nagyvonalúan értelmezte a parlamenti képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, és ezért lemondásra kényszerült.

A brit üzleti lap szerkesztői szerint nem az gond, hogy ezt megelégelhetik tory politikustársai. és esetleg miniszterelnök-cserére adják a fejüket (ahogy lecserélték David Cameront 2016 nyarán, miután elvesztette a brexitnépszavazást, majd Theresa Mayt 2019 nyarán, mert nem volt képes végrehajtani a brexitet, ami leamortizálta a párt népszerűségét), hanem az, hogy ez a legrosszabbkor teremt hatalmi vákuumot az országban. Egy kormányfői posztért folyó, hónapokig tartó küzdelemben végül az győzhet, aki a párt nagyhangú covidszkeptikus szárnya kegyeit keresi, ami a járvány kezelésének súlyos következményekkel járó fellazításához vezethet.