Az Európai Unió tisztviselői versenyt futnak az idővel, hogy a csütörtöki uniós csúcs, illetve pénteki újabb EU-török találkozó előtt elfogadhatóvá tegyék a múlt hét elején összefércelt megállapodást az EU és az ankarai kormány között - jelentette a Reuters. A sikert az egyezség jogi hiányosságai és a török-ciprusi ellentétek hiúsíthatják meg.
A március 7-ei csúcstalálkozón az unió állam- és kormányfői nagy vonalakban elfogadták azt a tervezetet, amelynek lényege szerint minden Görögországba érkező illegális bevándorlót visszaküldenének Törökországba, amiért cserébe az EU menedéket nyújtana a szíriai menekültek egy részének. Ez a lényege Angela Merkel német kancellár és Ahmet Davutoglu török miniszterelnök (képünkön) külön egyezségének.
Kifogások
Ezt az egyszerű képletet azonban az ENSZ és emberi jogi szervezetek is jogsértőnek tartják, és kifogásokat fogalmaztak meg vele kapcsolatban egyes európai vezetők is. Az EU jogászai most azon dolgoznak, hogy a hét végi csúcs asztalára kerülő dokumentum megfeleljen a nemzetközi jog előírásainak - mondták el a Reutersnek uniós diplomaták.
Eközben Donald Tusk, az EU állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke a hét elején Ciprusra utazik, ahol Nikosz Anasztasziadesz államfővel tárgyal gyakorlatilag arról, hogyan lehetne elkerülni a megállapodás ciprusi vétóját. Nicosia a szigetország görög-török megosztottsága miatt egy évtizede blokkolja az Ankarával folytatott uniós belépési tárgyalásokat.
Jogi biztosítékok
A jogi akadályok elhárításának egyik eleme, hogy Törökországnak lehetővé kellene tennie a visszaküldött menekültek elhelyezésének ellenőrzését. Ez garantálhatná, hogy megkapják azt az ellátást, amely a nemzetközi jog alapján megilleti őket.
A másik biztosítékot Görögországnak kellene adnia. Athénnak garanciát kellene vállalnia arra, hogy a Törökországból a szigeteire érkező embereket meghallgatják, mielőtt döntenek a sorsukról, és lehetővé teszik nekik, hogy fellebbezzenek visszatoloncolásuk ellen.
Az Európa Tanács jogvédő szervezet emberi jogi megbízottja hétfőn csatlakozott az ENSZ figyelmeztetéséhez azzal kapcsolatban, hogy a tömeges deportálás illegális. Szerinte az EU-nak és Törökországnak törölnie kellene ezt a részt a megállapodásból.
Borítékolt vétó
Ankara azt akarja, hogy a török állampolgárok júniusra már vízum nélkül utazhassanak be Európába, illetve hogy felgyorsítsák Törökország EU-csatlakozási tárgyalásait. Ciprus azonban blokkolta az utóbbiak egy részét, amikor Törökország megtagadta kikötői megnyitását a ciprusi hajók előtt.
Ha a megállapodás elbukna a ciprusi vétón, az éppen akkor élezhetné ki a felek ellentétét, amikor remény van arra, hogy a szigetország görög és török közösségét az ENSZ közvetítésével egy éven belül békésen újraegyesítsék.
Nagy a kockázat
A megállapodás további finomítása lehet, hogy évi hetvenezerben maximálnák az Európába befogadott menekültek számát. Ez összhangban lenne az EU ez ügyben érvényben lévő szabályaival. A döntés-előkészítésben részt vevő brüsszeli tisztviselők azt remélik, hogy olyan egyezség születhet, amely visszatartja a menekültek attól, hogy útra keljenek Törökországból Európa felé.
Ha ezt nem sikerül elérni, akkor a megállapodás betarthatatlan lesz - vélik az uniós szakértők. Ha azonban működni fog, akkor az EU-s kormányok megfontolhatják több menekült közvetlen átvételét Törökországból.
A Reuters birtokába került záródokumentum-tervezet további eleme, hogy az uniós vezetők további segítséget ígérnek Görögországnak, beleérve ebbe azt is, hogy többet átvesznek a Balkán lezárása miatt ott ragadt menekültekből. Ugyanakkor azt is jelezni fogják, hogy nem tűrik el újabb migrációs folyósok kialakulását.