Ez nem történhet meg itt (It Can't Happen Here) - ezzel a címmel jelent meg egy regény Amerikáról az 1930-as években, amely arról szólt, hogy a fasizmus soha nem veheti át az uralmat az Újvilágban. Ez most sem valószínű, de egy elhúzódó rendkívüli állapotot, vagy valami ahhoz hasonlót, ami militarizálja az amerikai városokat nem lehet kizárni - véli Edward Luce, a Financial Times (FT) Egyesült Államokkal foglalkozó publicistája. Az elmúlt napokban Washington állam lakóinak meg kellett szokniuk, hogy a fejük felett helikopterek köröznek, környezetükben az utcákon egyenruhás embereket látnak és kijárási tilalmakat hirdetnek a hatóságok.
Ha ez a látvány Hongkongból érkező videófelvételeken lenne látható, akkor az amerikai politikai kommentátorok megkongatnák a vészharangokat. Amerika lakóit egyelőre annyira megszédítette a közrend felbomlása, hogy nem gondolnak a hosszú távú veszélyre, legfeljebb az jár az eszükben, hogy az ország vezetésében változásra lenne szükség. Donald Trump újraválasztási esélyei minden bizonnyal romlottak, ám az FT publicistája szerint ez nagy veszélyt hord magában.
Káosz
A jó hír az, hogy az amerikai hadseregnek nem érdeke, hogy felrúgja azt a 233 éves hagyományt, miszerint nem folyik bele az USA belpolitikai küzdelmeibe. Az amerikai védelmi miniszter előbb kiállt főnöke, az elnök mellett, amikor azt mondta, hogy az ország utcáit csatatérnek lehet tekinteni, majd visszavonta ezt - felidézve a lehetőséget, hogy Trump rövid úton kirúgja. Washington környékéről visszavonták az 1600 katonát.
Később azonban ezt a döntést is visszavonták és William Barr igazságügyi miniszter elrendelte, hogy a rendőrség tisztítsa meg a Fehér Ház környékét a tüntetőktől. Trump, akit ezt megelőzően az elnöki rezidencia bunkerjébe menekítették a gyülekező emberek elől, kiállhatott a kezében egy bibliával az egyik közeli templom elé. Ezzel akart válaszolni a bunkerbe vonulást kísérő cikiző megjegyzésekre.
Valóságshow
Mindennek jelentőségét akkor érhetjük meg, ha a televíziós valóságshow-k lencséjén át vesszük szemügyre a fejleményeket, ugyanis az elnök, aki jól ismeri ezeket, így nézi azt, ami vele történik. Az FT cikkírója szerint azt akarja, hogy az amerikaiak azt higgyék, hogy a Fehér Ház hazai terroristákkal, gyújtogatókkal, gonosztevőkkel, rablókkal és gyilkosokkal került szembe. Ezekre utalt megszólalásaiban az elmúlt napokban. Az Egyesült Államok stabilitása van veszélyben - állítja -, az elnök és minden törvénytisztelő polgár életét az utcákon randalírozó szélsőségesek fenyegetik. Ezt az üzenetet hivatott alátámasztani a katonaság jelenléte a háttérben.
Rosszabb képet kapunk, ha arra gondolunk, hogy Trump népszerűsége romlik. Az elnök három válsággal került szembe. Az első a koronavírus-járvány, amelyet összevissza kezelt. A második a még beláthatatlan következményekkel járó gazdasági visszaesés, a harmadik az amerikaiak jogos igazságérzetére alapuló demonstrációsorozat. Akármit is mond az utóbbira, a tény az, hogy a tiltakozások többsége békés, a rablásokat bűnözők követik el, a káoszt kihasználva. Ennek az eredője egy hanyatló, bajban lévő ország képe, ami rossz előjel Trumpnak az elnökválasztás előtt, mert az emberek, ha tehetik, ilyenkor vezetőt szoktak cserélni.
Ösztönös cselekvés
Trump elnöki ciklusának első három évét megúszta komoly kihívások nélkül. Most. hogy egyszerre több is a nyakába szakadt, ösztönösen reagál - rosszul. Amikor határozottan kellett volna fellépnie, a járvány kitörésekor, habozott, amikor kesztyűs kézzel kellett volna élnie a hatalmával, a tüntetések kirobbanásakor, akkor durva választ adott.
Trump izzó vágya, hogy újraválasszák. Attól tart, hogy veresége esetén ráomlik vállalkozásbirodalma és állandó pereskedés vár rá. Nem kétséges, hogy ha választhat a Fehér Ház és a tárgyalótermek közül, akkor mire szavaz. Az FT publicistája szerint semmi sem állíthatja meg, hogy ebben a helyzetben ösztönösen cselekedjen. Megfékezése másokra marad.