A varsói tőzsde meglehetősen idegesen reagált a Reuters hírére, miszerint az állami ellenőrzés alatt álló PZU biztosító vezérigazgatója, Michal Krupinski Milánóba utazott, hogy tárgyaljon az Bank Pekao részvénycsomagjának megvásárlásáról. Az ország legnagyobb biztosítójának és második legnagyobb bankjának részvényei lejtőre kerültek.
Az próbálkozás része a kormány magyar mintát követő törekvésének arra, hogy állami tulajdonba vonja a bankszektor legalább 50 százalékát. Jelenleg a külföldiek "állnak nyerésre" 58 százalékkal. Az ügyhöz közel álló források szerint az UniCredit eldöntötte, hogy megszabadul a Pekaóban még meglévő 40,1 százalékos részesedésétől.
Kevesebb is elég lenne
Kérdés, hogy ennek egy részét tőzsdére viszi-e vagy sem. A PZU-nak hétmilliárd zlotyja (1,84 milliárd dollár) van a felvásárlásra, miközben az olasz nagybank részesedése 3,5 milliárd dollárt érhet. A PZU akkor is megszerezhetné a Pekao ellenőrzéséhez szükséges 30 százalékos részesedést, ha a részvénycsomag egy részét a tőzsdén adnák el az olaszok.
Gyűjtögetnek
A radikális jobboldali Jog és Igazságosság Pártja (PiS) nagyobb befolyást akar a gazdaság felett, amihez a bankokat tartja a legjobb eszköznek. A kormány előkészített egy programot, amely arra bátorította volna a pénzintézeteket, hogy vegyenek részt az infrastruktúra-fejlesztési projektekben. A bankárok számoltak, és nemet mondtak. Ha viszont állami tulajdonban lesznek a bankok, vígan szórhatják a betéteseik pénzét a kormány igényei szerint.
Mateusz Morawiecki miniszterelnök-helyettes nyilatkozata szerint a kormány "érdeklődve figyeli" a PZU kísérletét a Pekao felvásárlására. Krupinski elmondása szerint gondolkodnak az osztrák Raiffeisen kezében lévő Polbank megszerzésén is - a két pakk begyűjtésével 54 százalékra emelhetnék az állami tulajdont a lengyel bankrendszerben.
Ez feszes lesz
Az állam közvetlenül aligha szállhat be a bankbuliba, ugyanis a tavaly novemberben hatalomra került PiS-kormány első költségvetése rekorddeficittel számol - derült ki Puls Businesu című lap tudósításából. A pénzügyminisztérium megerősítette a hírt: a hiányt 60 milliárd zlotyra tervezi, ami ötmilliárddal (360 milliárd forint) több a 2016-osnál. Az állami bevételeket 324,1 milliárd zlotyra, a kiadásokat 383,4 milliárdra tervezik.
A deficit ugyan nem fogja meghaladni a maastrichti kritériumokban szereplő háromszázalékos maximumot, ám nagyon közel lesz ahhoz. Következésképpen Lengyelország csak akkor kerülheti el az EU-s túlzottdeficit-eljárást, ha a bevételek és a kiadások is pöcre teljesülnek.
Mibőőől?
A kilátások nem rózsásak. Az államkasszába 2015-ben 324 milliárd zloty folyt be, ami 10 milliárddal több az ideinél. A csökkenés pótlására jövőre 11 százalékkal 143 milliárd zlotyra növelnék az áfabevételeket. Más adókból tízmilliárdos többletet terveznek. Eközben az csak az új lakásprogram 22,5 milliárdos pluszkiadást okoz. A nyugdíjkorhatár csökkentése, amely a tervek szerint 2017 októberében indulna körülbelül kétmilliárd zlotyval mérsékli a tb-bevételeket.