A világ egyik legnagyobb kiaknázatlan arany- és réztartaléka felett ül a még Pápua Új-Guineához tartozó Bougainville szigete. Története során a terület 1885-től az első világháborúig állt már német gyarmati státuszban, majd került Ausztrália fennhatósága alá, 1975 óta tartozik Pápua Új-Guineához, de már 1989-ban fegyveres felkeléssel próbált elszakadni a Port Moresby-i felügyelettől.
Ehhez mégis most kerültek a legközelebb: november végén kezdődött el és szerdán ért véget a függetlenedési népszavazás. A Salamon-szigetektől 640 kilométerre északnyugatra, Pápua Új-Guineától 1200 kilométerre keletre fekvő Bougainville-ben a jogosultak 85 százalékos részvétele mellett született az az eredmény, hogy a résztvevők 98 százaléka akarja a függetlenedést.
A népszavazás eredménye nem kötelező érvényű, a bougainville-i vezetésnek tárgyalnia kell a terület sorsáról a Port Moresby-i vezetéssel. A végső szót a pápuai parlament mondja majd ki, és adott esetben törvénybe iktatja a függetlenséget. Ha ez megtörténik, akkor Bougainville egy új országa lesz a világnak - írja az Index az MTI alapján.
Nagy ásványi anyagkészletei felett ugyan vannak bányák, de ezeket a már említett fegyveres felkeléskor leállították. Viszont a szigetcsoport vezetői azután, hogy önálló országgá váltak, szeretnének tárgyalni a tárnák újranyitásáról. Ha pedig nagy mennyiségű arany, és az ipar számára kiemelten fontos réz kerül a piacra, akkor az komolyan leránthatja a nyersanyagkészleteket.