Az S&P szerda éjjel Londonban bejelentette, hogy a hosszú és rövid futamidejű brazil szuverén devizaadósság-állomány besorolását az eddigi BBB mínusz/A-3-ról BB plusz/B-re, míg a helyi valutában fennálló hosszú és rövid távú adósságainak osztályzatát BBB plusz/A-2-ről BBB mínusz/A-3-ra rontotta. A hosszú futamidejű adósságok új osztályzataira további leminősítés távlati lehetőségére utaló negatív kilátást állapított meg a hitelminősítő.

A hosszú futamidejű brazil devizakötelezettségek BB plusz besorolása egy fokozattal elmarad a befektetési ajánlású BBB sáv alsó szélétől, vagyis a Standard & Poor's által Brazíliára eddig érvényben tartott BBB mínusztól, így Brazília hosszú lejáratú szuverén devizaadósságának minősítése átkerült a spekulatív - befektetésre már nem ajánlott - kategóriába. Ugyanez vonatkozik a rövid távú devizakötelezettségre, ugyanis az A-3-tól egy fokozattal rosszabb B besorolás alapvetően spekulatív kategóriát takar.

A hitelminősítő szerint nőnek a Brazília előtt álló politikai kihívások, ami nyomást gyakorol a kormány azon akaratára és képességére, hogy gazdasági céljaival koherens költségvetési tervvel álljon elő a parlamentben. Már több mint 30 százalékra becsüli annak valószínűségét, hogy a súlyos költségvetési helyzet miatt tovább rontsa Brazília besorolását. A brazil kormány és a piacok számára egyaránt meglepetést jelentett a döntés, mert az a vártnál korábban született meg.

A másik két nagy hitelminősítő - a Moody's Investors Service és a Fitch Ratings - egyelőre még a befektetésre ajánlott osztályzattal tartja nyilván a latin-amerikai országot, de elemzők szerint hamarosan követhetik a Standard & Poor's lépését.

Brazília a legnagyobb latin-amerikai és egyben a világ hetedik legnagyobb gazdasága. A második negyedévben recesszióba került, miközben más nagy feltörekvő országok, mint Oroszország és Kína, súlyos gazdasági problémákkal küzd, csökkennek a nyersanyagárak, az Egyesült Államok pedig monetáris szigorításra készül. Elemzők arra számítanak, hogy a brazil gazdaság a jövő év végéig recesszióban marad. Utoljára 85 éve (1930-1931) fordult elő, hogy a brazil gazdaság teljesítménye két évig csökkenjen.

Az éves infláció 9,56 százalékon áll, a munkanélküliségi ráta már 7,5 százalékra emelkedett, miközben az országot megrázó korrupciós botrány közepette csökken a második államfői mandátumát töltő Dilma Rousseff népszerűsége.

A brazil kormány nagy meglepetést keltett azzal, hogy az ország történelmében először olyan költségvetési tervezetet nyújtott be a parlamentnek, amelynek elsődleges egyenlege hiányt mutat. Az augusztus végén előterjesztett javaslat a bruttó hazai termék 0,5 százalékának megfelelő, 30,5 milliárd realos (8,4 milliárd dollár) elsődleges költségvetési hiányt irányoz elő.

A hitelminősítői döntés hatására közel 3 százalékkal 13 évi mélypontra gyengült a brazil real dollárhoz viszonyított árfolyama, és a jegybanki intervenció után is 2 százalékos veszteségben állt. A Sao Paulo-i tőzsde irányadó indexe, a Bovespa mérsékelt veszteségben, 1,20 százalékos mínuszban állt a kereskedés elején. A brazil szuverén cds-ek felára értéke 18 bázisponttal 390 bázispontra, hat és fél éve nem tapasztalt magasságba emelkedtek. Tovagördülő hatásként a dél-afrikai szuverén cds-felár 7 bázisponttal 272 bázispontra, 2009 áprilisa óta a legmagasabb szintre emelkedett, míg a töröké hároméves csúcsra, 290 bázispontra ugrott.