Múlt és jelen között dőlhet el vasárnapi elnökválasztás Brazíliában: a pozícióért versengő politikusok közül kiemelkedik Jair Bolsonaro aktuális elnök és Luiz Inácio Lula da Silva volt államfő párharca.
A katonai múlttal rendelkező Bolsonaro a jobboldali Liberális Párt jelöltjeként indul a választáson, leginkább rasszista, szexista megnyilvánulásairól híresült el, valamint arról, hogy tagadta a koronavírus járvány súlyosságát és azt állította, a koronavírus elleni vakcinák AIDS-et okoznak.
A Munkáspárt színeiben induló Lula másfél évig börtönben ült, 2017-ben ítélték korrupció és pénzmosás miatt 10 év szabadszágvesztésre. 2019-ben végül a fellebbezési törvények változása miatt szabadulhatott, 2021-ben pedig a legfelsőbb bíróság törölte az ellene szóló ítéletet eljárási okokra hivatkozva. Ezzel elhárult minden akadály az elől, hogy a politikus elinduljon az idei elnökválasztáson. Lula máig ártatlannak vallja magát az ellen felhozott vádpontok mindegyikében.
A sokszor csak Trópusi Trumpként emlegetett Bolsonaro – a párhuzamra ráerősítve – a volt amerikai elnökhöz hasonlóan reagálhat esetleges veresége hírére: már most kijelentette, hogy ha nem őt kiáltják ki győztesnek, az azt jelenti, csalás történt.
A lakosság azt akarja, hogy a mi kormányunk maradjon hatalmon. Ezek a közvélemény-kutatások haszontalanok
– idézi Bolsonarót a Financial Times.
Lula állhat közelebb a győzelemhez
A jelenlegi elnök nem véletlen emlegeti bosszankodva ezeket a közvélemény-kutatásokat, azok ugyanis rendre arra az eredményre jutnak, hogy Lula győzelme a valószínűbb. A DataFolha szeptember 23-i kutatása szerint a volt államfő a szavazatok 47 százalékát szerezheti meg, míg Bolsonaro 33 százalékos támogatottságra számíthat.
Amennyiben Lula nem zsebeli be a hétvégén a voksok legalább 50 százalékát, október végén megtartják a választások második körét is, amelyen már csak az első két helyen végzett jelölt indulhat. Bolsonaro tehát ebben az esetben elméletben még ledolgozhatja a hátrányát az október végi fordulóra.
Az inflációs enyhülés sem segít Bolsonarónak
Bolsonaro egyszeri juttatásokkal igyekezett könnyíteni a szegényebb rétegek és a családok helyzetét, mikor a megélhetési költségek megugrottak, a taxisoknak ideiglenes támogatásokat ígért a magasabb üzemanyagárak miatt. Az intézkedései népszerűek ugyan, és az infláció is csökkent az elmúlt hónapokban – az éves inflációs ráta a júniusi 11,89 százalékról augusztusra 8,73 százalékra esett vissza, tavaly június óta a legalacsonyabb szintre –, a közvélemény-kutatások szerint eddig mégsem volt mindez elég azon, hogy a jelenlegi elnök felülkerekedjen elődjén.
A brazil gazdaság 3,2 százalékkal bővült éves viszonyításban a második negyedévben, felülmúlva az első negyedévben produkált 1,7 százalékos növekedést és az elemzői – 2,8 százalékos – várakozásokat is. A munkanélküliségi ráta júliusban 9,1 százalékra esett vissza, ami közel hét éve a legjobb eredmény. A szakértők év végére pedig 2,7 százalékos GDP-növekedést és 5,88 százalékos inflációt prognosztizálnak, a kilátások tehát sokat javultak év elejéhez képest.
Bolsonaro megválasztása esetére azt ígérte, privatizálják a Petroleo Brasileiro SA állami olajvállalatot és a nemzeti postaszervezetet, csökkentik a vállalati adókat a beruházások ösztönzése érdekében, megkönnyítik a fegyvertartást és szigorítják az abortusztörvényeket.
Lula ezzel szemben az állami kiadásokat korlátozó törvényeket módosítaná, megreformálná az adórendszert, hogy a gazdagok többet, a szegényebbek pedig kevesebbet fizessenek. Azt ígérte, önellátóvá teszi Brazíliát olaj szempontjából, valamint megvédi az amazonasi esőerdőket.
Környezetvédelmi aggályok Bolsonaróval szemben
Klímavédelmi aktivisták sokszor vetették már Bolsonaro szemére, hogy gazdasági okokból szemet huny a szándékos erdőirtások felett. Ő azonban rendre hárít, legutóbb például azzal, hogy túl sokat foglalkoznak az amazonasi esetekkel, inkább a nyári francia erdőtüzek hátterét kellene kivizsgálni.
A számok azonban kétségtelenül azt mutatják, hogy drasztikusan fogy az őserdő. 2019 – Jair Bolsonaro elnökké avatása – és 2021 között összesen 33 800 négyzetkilométernyi részét irtották ki a brazil űrkutatási intézet (INPE) szerint, évente átlagosan 11 ezer négyzetkilométernyit, amit nagyobb, mint Belgium. Idén pedig eddig 7555 négyzetkilométer erdőrész semmisült meg.