Az EU-ban maradás pártján álló britek elkövetnek egy hibát: soha nem néznek vissza, nem gondolják át, miért veszítettek a 2016-os függetlenségi népszavazáson a kilépés pártján állókkal szemben. Azon a napon, amelyen elbukták a referendumot, megindították a harcot az újabb népszavazásért. Az újabb fordulót követelő Peoples Vote mozgalom vezetősége azért szakadt ketté mert volt aki olyan népszavazást akart, amelynek kérdése ennyi: maradni vagy sem, míg mások elképzelhetőnek tartottak egy olyan alternatívát, amelyben brexit valamilyen formája állna szemben az EU-ban maradással szemben.
Azaz volt aki elképzelhetetlennek tartotta a brexitet, míg volt aki úgy vélte: ezt is választhatják a szavazók. Ez lényegében megfelel annak a két álláspontnak, amit egyfelől a Liberális Demokraták, másfelől a Munkáspárt képvisel a közelgő parlamenti választáson. Wolfgang Münchau, a Financial Times (FT) európai uniós ügyekkel foglalkozó publicistája szerint azonban valójában ez a hajó már elment: az Egyesült Királyság ki fog lépni az EU-ból.
Mennyi idő?
Boris Johnson miniszterelnök a toryk élén a közvélemény-kutatások szerint jelentős vezetéssel fordul rá a december 12-ei választások előtti kampányra, ráadásul ellenfelei megosztottak. A konzervatívok kampányszlogenje, miszerint Get Brexit Done, ami azt az üzenetet hordozza, hogy legyen már meg végre a brexit, az FT publicistája szerint rezonál a közhangulatra. Ezért azt tippeli, hogy az toryk többséget szereznek a parlamentben, és erre támaszkodva az újabb Johnson-kormány a leköszönő parlamentben elvileg már elfogadott válási megállapodás alapján kilépteti az országot január 31-én az EU-ból.
Vajon mire számíthatnak ezután az Európa-pártiak? A pesszimista várakozások szerint egy generáción belül nincs esélyük arra, hogy megpróbálják visszavezetni az országot az EU-ba. Az FT cikkírója szerint azonban sokkal hamarabb 10 éven belül esélyt kaphatnak erre, ha végre képesek lesznek tanulni a hibáikból. (Ha Skócia esetleg kilépne az Egyesült Királyságból, akkor persze csak az vihetnék vissza az unióba, ami abból maradt.)
Jó tanácsok
- Münchau első tanácsa az Európa-pártiaknak, hogy ne adják fel, de ne is ott folytassák, ahol abbahagyták! Túl sok energiát fordítottak a negatív kampányra, arra, hogy az EU-s kilépés káros hatásaival riogatták az embereket. Ugyanez igaz arra is, hogy túl sok energiát fordítottak arra, hogy a parlamentben megakadályozzák a brexitet.
- A második tanács: szabaduljanak meg a régi gárdától! Azoktól a politikusoktól, tanácsadóktól, lobbistáktól és PR-tanácsadóktól, akikre eddig támaszkodtak. A jövő EU-párti kampányának a fiatalokat kell megcéloznia fiatalokkal.
- A harmadik tanács: vegyék figyelembe, hogy az unió a jövőben várhatóan többlépcsős, többszintű, többféle lehetőséget kínáló kapcsolatrendszerré válik. Olyan lesz, mint egy hagyma, aminek a közepe az eurózóna, a következő szintje az Európai Unió, amelyen belül elválhatnak a schengeni övezetben és azon kívül lévő országok, aztán ezen túl lehetnek társult tagállamok, amelyek részei a vámuniónak vagy sem stb. Minden jelentkező eldöntheti, milyen szintű integrációt akar.
A legfőbb jó tanács
Ne úgy akarják eladni az EU-tagságot a társadalomnak, mint egy megállapodást, egy üzletet! - szól a következő jó tanács. Ezek a a haszonelvűségen, a hoci-nesze logikán alapulnak - éppen úgy, egyébként, mint a brexit. Nincs értelme azzal érvelni, hogy lehet kötni egy jó megállapodást az EU-val, ha az emberek úgy gondolják, hogy az unió egy rossz klub, amelyhez nem akarnak tartozni. A klubot, az EU-t kell eladni!
Nem az egységes európai piac és a vámunió előnyeit kell ecsetelni, mert azt igazán csak a közgazdászok értékelik, hanem - ha már mégis megjelenik a haszonelvűség - például azt az erőt lehet fényezni, amit az egységes Európa kínál. Hogy például az európai országok együtt ellen tudnak állni bármilyen gazdasági embargónak jöjjön az Moszkva vagy Washington felől.
A legeslegfőbb jó tanácsa azonban az, hogy az Európa-pártiaknak át kell térniük az identitáspolitikára, amit eddig - mint az ellenfelek, a nacionalista brexiterek eszközét - messze elkerültek! Világossá kell tenniük az embereknek, hogy az EU-s távozással olyasmit veszítenek, ami nem érhető kereskedelmi előnyökön: az európaiságukon esik csorba.
Csak most kezdődik
Az Európa-párti tömegtüntetéseken már megjelent az Európához tartozás érzése mint ami nélkülözhetetlen kiegészítője a nemzeti hovatartozás érzésének. Az FT publicistája szerint idő az Európa-pártiaknak dolgozik. Ha meglesz a brexit, a társadalom érezni fogja annak kellemetlen mellékhatásait, miközben megfiatalodik a választóközönség, esetleg szavazati jogok kapnak a tinédzserek és az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok.
A brexit melletti kampány, az Egyesült Királyság uniós tagságának megkérdőjelezése azóta zajlik, hogy 1975-ben megtartották a népszavazást az ország EU-csatlakozásról. Az 1980-1990-es évek óta, az integráció erősödésével, az euró megjelenésével párhuzamosan egyre erősödött, hogy azután a kelet-közép-európai vendégmunkások tömeges megjelenése 2004- után felkeltse a bevándorlókkal szembeni zsigeri indulatokat. Ezzel szemben az EU melletti kampány még csak négy éve tart és úgy tűnik, egyelőre inkább csak gyermekbetegségeit tudta felmutatni. Az Európa-párti politikai mozgalom még létre sem jött igazán.