Boris Johnson brit miniszterelnök és Ursula van der Leyen, az Európai Bizottság elnöke személyes találkozón egyeztet arról, hogyan folytassák le az Egyesült Királyság és az Európai Unió új kereskedelmi egyezményéről szóló tárgyalásokat a brexit után - jelentette a CNBC. A britek várhatóan január 31-én veszik a kalapjukat, így a 2020 végéig tartó átmeneti periódusban 11 hónap alatt kellene lefektetni a felek új gazdasági kapcsolatainak alapjait. Leyen szerint ez alig-alig teljesíthető nagy kihívást jelent.
A brit miniszterelnök sajtóirodája nem kívánta kommentálni a CNBC-nek, hogy mi a válaszuk erre a felvetésre, de Johnson olyan módosítással terjesztette a londoni parlament elé decemberben a brexittörvényt, amely kimondja: ha törik, ha szakad 2020. december 31-én végleg el kell válnia az Egyesült Királyságnak az Európai Uniótól. A rövid határidő miatt az elemzők első kérdése az, hogy mikor kezdődnek a tárgyalások?
Nagy színjáték lesz
Brüsszel aligha lép vissza attól az elvárásától, hogy ha az Egyesült Királyság fenn akarja tartani a kereskedelmét az unióval, akkor áruinak és szolgáltatásainak a lehető legszorosabban meg kell felelniük az uniós szabályozásnak. A brit fél viszont igyekszik ettől eltávolódni, ezért fennáll a megállapodás nélküli válás lehetősége az év végén - vélik a Teneo tanácsadó cég elemzői. Ezzel arra céloznak, hogy a kereskedelmi tárgyalások bonyolultabbak lehetnek az átmenetről szóló 2017 és 2019 között folytatott egyeztetéseknél.
A nyilvánosság előtt a brit kormány kemény brexitpolitikát fog folytatni, igyekszik majd fenntartani azt az imázst, hogy sziklaszilárdan végi a szigetország érdekeit és a lehető legteljesebb függetlenségre törekszik az EU-tól. Ugyanakkor Johnson várhatóan sokkal pragmatikusabban fog hozzáállni a tárgyalásokhoz a színfalak mögött. Az előbbi nehezíti, az utóbbi könnyíti majd a felek dolgát - véli Mujtaba Rahman, az Eurasia kutatóintézet igazgatója.