Az illetékes a bizottság szokásos napi sajtóértekezletén elmondta, hogy Juncker ezt kedd este közölte, miután telefonon beszélt Theresa May brit kormányfővel.
Újságírói kérdésre válaszolva Szkínász azonban tagadta, hogy az egyeztetések elhalasztásáról lenne szó. Hangsúlyozta, hogy a tárgyalások az előrehozott választás bejelentésétől függetlenül is júniusban kezdődtek volna.
A szakértők ugyanakkor korábban úgy vélekedtek, hogy a tárgyalások már május végén megkezdődhetnek. A bizottság a bennmaradó "huszonhetek" vezetőinek április 29-i csúcstalálkozóját követően tesz majd javaslatot az egyeztetések megindítására, amelyet még a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia.
A szóvivőt emellett David Davis brit miniszter azon kijelentéséről is kérdezték, miszerint még viták tárgyát képezi a jelenleg Londonban működő uniós ügynökségek - az Európai Bankhatóság (EBA) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) - esetleges költözése, megtartásukért harcolni fog az Egyesült Királyság.
Szkínász erre válaszul leszögezte, az Európai Unió ügynökségeinek az Európai Unió területén kell működniük, semmiképp nem maradhatnak a brit fővárosban a távozás után.
Mint mondta, a jövőbeni helyszínről a bennmaradó tagországok fognak dönteni, a kérdés nem része a Brexit-tárgyalásoknak. Londonnak nem lehet szava a költözésben, az Egyesült Királyságnak mindössze az a feladata, hogy megkönnyítse a folyamatot, amelynek még a szigetország tényleges kiválása előtt le kell zárulnia - fogalmazott.
A döntéshez a tagállami kormányok egyhangú szavazatára van szükség, de nincs rá precedens vagy bevett eljárás, hogy miként kell új központot választani egy uniós ügynökségnek. Szakemberek szerint politikai megfontolásokat, földrajzi szempontokat és egyebeket is számításba vehetnek a kérdés tárgyalásakor.