A Downing Street tagadja azt a sajtóértesülést, miszerint a brit kormány megosztott lenne a brexit folyamatának következő lépését illetően - írja a BBC. Az elmúlt napokban azt szivárogtatták ki, hogy ha az EU 2020. január 31-éig meghosszabbítja a brexit határidejét, akkor megpróbálják elérni, hogy a parlament előrehozott választásokat írjon ki. Ezzel szemben sajtóértesülések szerint vannak olyan miniszterek, akik azt javasolják, hogy inkább folytassák a brexittörvény tárgyalását.
Boris Johnson miniszterelnök mindhalálig brexiter tanácsadója, Dominic Cummings kommunikációs szakember a hírek szerint szavazást akar, míg például Julian Smith, Észak-Írországért felelős miniszter inkább elfogadtatná az EU-s válási megállapodást. Johnson és Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt elnöke szerdán tárgyalt egymással, de nem jutottak dűlőre az ügyben, hogy folytassák-e a parlamenti vitát vagy legyen inkább választás.
Kacifántos szabályok
Az előrehozott választáshoz háromféle módon lehet eljutni. Egy dolog közös ezekben: mivel a kormánynak nincs meg a parlamenti többsége, mindegyikhez szükség lenne az ellenzék támogatására.
Az első módszer szerint ha a törvényhozás képviselőinek kétharmada támogatja az előrehozott választást, akkor azt ki kell írni. Ezzel az a kormány gondja, hogy a Munkáspártnak több mint egyharmadnyi képviselője van, márpedig a legnagyobb ellenzéki párt rosszul áll a közvélemény-kutatások szerint, így vélhetően nem sietne a szavazók elé állni.
A második módszer szerint a Konzervatív Párt képviselőnek kellene bizalmatlansági indítványt benyújtaniuk és megszavazniuk saját kormányukkal szemben. Ez esetben elég az egyszerű többség a kormánybuktatáshoz, ám a a kockázat, hogy a kormány bukását követően 14 napon belül új miniszterelnököt lehet állítani, és ha az ellenzék meg tudna állapodni egy személyben, akkor nem oszlana fel a parlament.
A harmadik, hogy benyújtanak egy egysoros törvényt a parlament feloszlatásáról - ennek elfogadásához is elég az egyszerű többség -, ám ezt módosító indítványokkal meg lehet változtatni. Például ki lehet egészíteni azzal, hogy adják meg a szavazati jogot a 16-17 éveseknek, és a fiatalok nem igazán a brexiter kormány támogatói.
Az igazi ok
Az a tény, hogy Corbyn és Johnson tárgyalt a hogyan továbbról, önmagában arra utal, hogy a kormány nem teljesen elszánt az előrehozott választások megtartása mellett - véli Norman Smith, a BBC szakírója. Ez nem csoda: télen választásokat tartani az álmos könyvek szerint nem jó ötlet. Hogy miért? Mert hideg van és sötét van. Ráadásul ez elsősorban az idősebb szavazókat tartaná távol az urnáktól, akik körében többen vannak a brexitpártiak.
És van még egy igen-igen fontos szempont. Sok olyan iskolai helyiségben, amelyben a szavazóköröket berendeznék, ilyenkor különböző karácsonyi vásárokat szoktak tartani. Na, most az a miniszterelnök, aki miatt esetleg elmaradna egy-egy ilyen pénzszórási lehetőség a bevásárlás szent ünnepén, megnézhetné magát.