A brit kormány abban bízik, hogy kedden megkapja a parlament hozzájárulását "általánosságban" az EU-val kötött válási megállapodásához - írta a Financial Times, amelynek számítása szerint 320:315 arányban támogathatják a képviselők a brexitpaktumot - "elviekben". Ez azt jelentené, hogy a brexiter konzervatív képviselők, akik az előző kormányfő, Theresa May brexitmegállapodását leszavazták, az új miniszterelnökét, Boris Johnsonét támogatnák, továbbá azok a toryk is kiállnának mellette, akiket szeptemberben a kormánnyal való szembeszegülésért a függetlenek közé ültettek, végül sikerülne megnyerni azokat a munkáspárti képviselőket is, akik választókerületében a brexiter szavazók vannak többségben.

Részletek

Kapcsolódó

A Downing Street 10-ben abban is bíznak, hogy a parlamenti ellenzék nem tudja elfogadtatni azt a módosító indítványát, miszerint az elkészülő brexitmegállapodásról népszavazást kellene tartani. Végül úgy vélik, hogy a parlament nem fogja támogatni azt a javaslatot sem, hogy az Egyesült Királyság maradjon tartósan az EU-s vámunióban. Ez utóbbi lenne a legkevésbé rossz helyzet az EU-tagsággal szemben és el lehetne vele kerülni, hogy Észak-Írország és Nagy-Britannia között az Ír-tengeren vámhatár jöjjön létre, amit az északír unionisták hevesen elutasítanak.

Leszavazhatják azonban a parlamentben a törvénykezés időtartamára vonatkozó javaslatot. A kormány három nap alatt akarja lebonyolítani az alsóházi vitát, hogy a brexittörvény-javaslat október 28-áig már a felsőházat is megjárja, s így október 31-ig, a brexit határidejéig elfogadhassák. Az ellenzéki képviselők azonban kifogásolják, hogy az ország jövőjét alapvetően befolyásoló, igencsak terjedelmes jogszabályról kutyafuttában döntsenek, és ha elég független képviselő támogatójuk akad, akkor több időt adhatnak maguknak.

Forgatókönyvek

Ez azt jelentené, hogy Johnson nem tudná tartani az október 31-i kilépési határidőt, amit ezerszer megígért, azaz életbe lépne halasztási kérelme, amelyet benyújtott az EU-nak. És ez még hagyján, az igazi kérdés az, mi lesz, ha nem minden a kormány tervei szerint alakul. Már a brexitmegállapodás elvi jóváhagyása sem vehető 100 százalékra, hiszen a 320:315-ös arány néhány szavazat megfordulása nyomán az ellenkezőjére fordulhat.

Emellett a képviselők elfogadhatják, azt a módosítót, hogy az Egyesült Királyság maradjon az uniós vámunió része, ami jelentősen korlátozná a szigetország függetlenségét, hiszen nem köthetne az EU-tól függetlenül kereskedelmi egyezményeket a világ országaival. Egyes találgatások szerint, ha ez átmegy a parlamenten, akkor Johnson visszavonja a brexittörvény-javaslatot, és megpróbál előrehozott parlamenti választásokat kiíratni.

Mások szerint kitartana mellette. A brexiter toryk ugyan azzal fenyegetnének, hogy így már nem támogatják a megállapodást, ám azzal szerelné le őket, hogy kierőszakolja a választásokat, amelyeken olyan többséget szerez, hogy végül ki tud alkudni és el tud fogadtatni az új parlamenttel egy "kanadai stílusú", azaz az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezményhez hasonló megállapodást.

Keménykedik az EU

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt javasolta az Európai Parlamentnek, hogy várja meg a brit parlament döntését a brexittörvény-javaslatról, mielőtt megtartja saját szavazását róla. Ebben egyetért a három legnagyobb képviselőcsoport frakcióvezetője is. Guy Verhofstadt, a parlament brexitügyi főmegbízottja elismételte régi álláspontját, miszerint addig nem javasolja, hogy bármihez hozzájáruljanak, amíg az Egyesült Királyságban élők helyzete nem teljesen rendezett. El akarja kerülni, hogy megismétlődjön a brit történelem egyik korábbi kínos epizódja, amikor a brit birodalom felbomlása után a volt gyarmatokról érkezőknek a birodalmi állampolgárság alapján megígérték, hogy letelepedhetnek az országban, azonban ezt nem tartották be.