Boris Johnson brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megállapodott arról, hogy "intenzívebbé" teszik a két fél tárgyalásait az EU és az Egyesült Királyság jövőbeni kereskedelmi kapcsolatairól - adta hírül a Financial Times. A szigetország január végén lépett ki az unióból, amit egy átmeneti periódus követ december végéig, amelyben a kapcsolatok még a korábbi rend szerint alakulnak. Ezt elvileg meg lehet hosszabbítani egy vagy két évvel, ám a londoni vezetés elzárkózik a hosszabbítástól.

Ha nem jön létre egy új megállapodás, akkor 2021. január 1-jétől a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai szerinti vámrendszer lépne életbe, amely sokkal kedvezőtlenebbé tenné a felek közti kereskedelmet az eddiginél (kemény brexit). Az elmúlt hetekben londoni kormányzati körökben mérlegelték a lehetőséget, hogy mivel a koronavírus-válság amúgy is súlyos gazdasági károkat okoz, nem lenne sokkal rosszabb a helyzet, ha ezt megfejelné a kemény brexit. A független szakértők többsége nem osztja ezt a véleményt.

Kapcsolódó

Húzzunk bele!

London és Brüsszel most úgy döntött, hogy ad egy esélyt a józan észnek, ezért az eddig háromhetente tartott egyeztetéseket június 29. és július 31. között heti tárgyalások váltják fel, és lesznek kisebb csoportok, amelyek egy-egy speciális ügyet tekintenek át mélyebben, hogy jobban előkészítsék a plenáris tárgyalásokat. Amennyire csak az egészségügyi helyzet megengedi, mellőzik a videókonferenciákat, visszatérnek a face-to-face beszélgetésre, amelyeket felváltva Londonban és Brüsszelben tartanak majd.

A brit üzleti lap értékelése szerint a változás jelzi, hogy a két fél új lendületet akar adni a tárgyalásoknak, miután azok június elején holtpontra jutottak. David Frost, a brit brexitügyi delegáció vezetője azt mondta, hogy a videós kapcsolatban rejlő lehetőségek lényegében kimerültek. Michel Barnier EU-s főtárgyaló azt javasolta Frostnak, hogy az egyeztetéseket jobban fókuszálják a legkényesebb kérdésekre, hogy végre elérjenek valami haladást.

Csatatér

A tárgyalások az EU szempontjából mindkét kiemelkedő ügyben elakadtak. Az unió azt szeretné, ha a két fél viszonyában lenne egy játéktér, egy keretrendszer, amely megszabná, a környezetvédelem, a szociális, illetve az állami támogatások terén azt, hogy a felek milyen korlátok között alakítják saját szabályaikat. Emellett az EU ragaszkodik ahhoz, hogy az egyezmény biztosítsa a európai halászok jogát a brit vizeken való halászatra. Az utóbbi téren London évente megújítandó egyezséget ajánl. További kritikus probléma a biztonsági együttműködés ügye.

Barnier a napokban arra figyelmeztetett, hogy a megállapodást október 31-éig meg kell kötni, mert két hónapra van szükség arra, hogy az EU-tagállamok, az Egyesült Királyság, az Európai Parlament és az Európai Tanács is rábólintson az egyezségre. Brit tisztviselők arra hívták fel kormányuk figyelmét, hogy még a nyáron világossá kell válnia a feltételeknek, mert a brit vállalatoknak időben tudniuk kell, milyen üzleti környezet várja őket a jövő év első napjától. Uniós szakértők szerint mindezek eredőjeként szeptember lehet a kritikus időszak, amikor eldől, hogy kemény vagy puha brexit jön-e az új évben.