A konzervatív párti brit kormányfő pénteken Downing Street-i hivatalában felolvasott nyilatkozatában kijelentette: London a tárgyalássorozat kezdetén egyértelművé tette, hogy amit el szeretne érni, az semmivel sem bonyolultabb, mint egy olyan, barátságra és szabadkereskedelemre épülő kapcsolatrendszer, amilyet az EU például Kanadával is kidolgozott.

Johnson közölte: az előző nap megkezdett brüsszeli EU-csúcsértekezlet fejleményeit megítélve azonban arra a következtetésre jutott, hogy ez az Egyesült Királyság uniós partnerei számára nem működőképes megoldás.

Az unió továbbra is olyan módon akarja ellenőrzése alatt tartani a brit törvényalkotási szabadságot és a brit halászati szabályozást, amely teljesen elfogadhatatlan egy független ország számára - fogalmazott a miniszterelnök.

Johnson szerint azonban mivel már csak tíz hét van hátra a brit EU-tagság megszűnése (brexit) óta érvényben lévő átmeneti időszakból, és az EU "az elmúlt néhány hónapban nem volt hajlandó komolyan tárgyalni", eljött az ideje a felkészülésnek egy olyan típusú kapcsolatrendszerre, amely inkább Ausztrália és az unió közötti viszonyra hasonlít.

Ausztrália és az EU két éve tárgyal szabadkereskedelmi megállapodásról, ám jelenleg nincs külön kétoldalú kereskedelmi egyezményük.

A brit kormány által a lehetőségek között eddig is rendszeresen emlegetett "ausztráliai típusú" kereskedelmi feltételrendszer valójában azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kereskedelmi forgalomban.

Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amelynek legfontosabb célja az, hogy időt biztosítson a megállapodásra a majdani kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről.

A december 31-én lejáró átmeneti időszak végéig a brit kormány mindenekelőtt átfogó szabadkereskedelmi megállapodást kíván elérni az EU-val.

A tárgyalássorozat legutóbbi, kilencedik fordulója október 2-án azonban érdemi eredmény nélkül befejeződött, és azóta nem hangzottak el konkrét bejelentések további hivatalos fordulók megtartásáról.

A brüsszeli EU-csúcstalálkozón az az állásfoglalás született, hogy Londonnak kell megtennie a szabadkereskedelmi megállapodáshoz szükséges lépéseket.

David Frost, a brit tárgyalóküldöttség vezetője pénteki nyilatkozatában az uniós csúcs Brexit-ügyi zárónyilatkozatából arra a következtetésre jutott, hogy az EU már nem törekszik elkötelezetten a jövőbeni partneri viszony feltételrendszerének megteremtését célzó intenzív munkára.

Frost szerint ez meglepő, mivel London erről állapodott meg Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.

A brit főtárgyaló az is meglepőnek és a kétoldalú tárgyalások gyakorlatában szokatlannak nevezte, hogy az EU szerint a megállapodáshoz szükséges összes további lépést az Egyesült Királyságnak kell megtennie.

A Downing Streeten felolvasott pénteki nyilatkozatában Boris Johnson úgy fogalmazott: az EU-csúcs alapján immár világos, hogy - bármi legyen is ennek az oka - az unió 45 évnyi brit tagság után sem hajlandó ugyanolyan feltételeket felajánlani az Egyesült Királyságnak, amilyenek alapján például Kanadával is kereskedelmi megállapodásra jutott.

A brit miniszterelnök szerint ebben akkor lehetséges változás, ha alapvetően megváltozik az EU hozzáállása.

Johnson azonban nem jelentette ki, hogy a brit kormány befejezte a tárgyalásokat az unióval, sőt a jövő héten várhatóan Londonba látogat Michel Barnier, az Európai Bizottság tárgyalásvezetője további megbeszélésekre.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök a Twitteren közzétett pénteki bejegyzésében ezt megerősítette. Azt írta: az EU - jóllehet "nem bármilyen áron" - folytatja a munkát a megállapodás elérése végett, és küldöttsége a jövő héten Londonba utazik az intenzívebb tárgyalások érdekében.