A brit kormány képviselői a tervek szerint ki fognak vonulni az EU döntés-előkészítő testületeiből - adta hírül a Financial Times (FT) hozzátéve: kormányzati források megerősítették, hogy felmerült ez a lehetőség. A cél az lenne, hogy a Boris Johnson miniszterelnök ezzel is világossá tegye: halál komolyan gondolja, hogy kilépteti országát az EU-ból október 31-én, a brexit határidejének napján.

Még nem döntötték el milyen testületeket hagynak el a brit diplomaták, de szinte minden munkacsoportot és a közös politikákról határozó vezetői testületet érintené az intézkedés.

Kapcsolódó

Öngól

Ezzel egyidejűleg vannak a közös külpolitika alakításában olyan ügyek, amelyekben még hallatja a szavát a brit külügyminiszter. Ennek egyik jó példája, hogy Nagy-Britannia Franciaországgal és Németországgal együtt igyekszik megmenteni a négy éve kötött iráni atomalkut, amit Donald Trump amerikai elnök egyoldalúan felrúgott.

Rem Korteweg, a Holland Nemzetközi Kapcsolatok intézetének kutatója megkérdőjelezi a brit döntés bölcsességét, illetve hatékonyságát. Mi értelme annak, hogy a szigetország kivonul az uniós döntéshozatalból? - tette fel a kérdést a lépést kommentáló twitterüzenetében. Ezzel nem azt az üzenetet küldik, hogy komolyan gondolják a brexitet, hanem azt, hogy csak a közös biztonságpolitikát, külpolitikát és kereskedelempolitikát tartják figyelemre méltónak, amire Brüsszel csak legyinteni fog.

Mézes madzag

Eközben John Bolton, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azt ígérte, miután találkozott Johnsonnal a Downing Street 10-ben, hogy országa kész ágazatról ágazatra lépdelve gyors egymásutánban kereskedelmi megállapodásokat kötni a brexit után az Egyesült Királysággal - írta a BBC. Szerinte ebben a kongresszus is támogatná az elnököt. Hozzátette ugyanakkor, hogy a két legkritikusabb terület, a mezőgazdaság és a pénzügyek nem tartozna az elsők között tárgyalt ágazatok közé.

Újságírók megkérdezték tőle, hogy a lehetőség, amelyet vázolt, összhangban lenne-e a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival, amire azt válaszolta, hogy az amerikai kereskedelmi tárgyalók - akik szemben vele tisztában vannak a kereskedelmi megállapodások megkötésnek útvesztőivel - láthatóan éppen így gondolják. (Így már nem annyira vonzó az ajánlat, mert a WTO-szabályok kedvezőtlenebbek a briteknek, mint az uniós regula.) Várakozások szerint Johnson miniszterelnökként először a G7 országainak augusztus végi franciaországi csúcstalálkozóján találkozhat szemtől szembe Donald Trumppal.

Mi van?

Egymásnak homlok egyenest ellentmondó közvélemény-kutatások jelennek meg a britek hangulatáról. A ComRes felmérése azt találta, hogy az emberek 44 százaléka szerint a miniszterelnöknek bármi áron - ha szükséges az akadékoskodó parlament működésének felfüggesztésével is - keresztül kell vinnie a brexitet, miközben 37 százalékuk ellenzi ezt a hozzáállást, 19 százalékuk pedig nem foglal állást. Egy hónappal korábban a YouGov intézet még azt az eredményt kapta, hogy az emberek 47 százaléka ellenzi a parlament kizárását a brexitdöntésből, míg 24 százalékuk támogatná ezt.

A ComRes felmérése önmagában is azt mutatta, hogy a britek össze vannak zavarodva, ugyanis 51 százalékuk szerint a brexitet fel kell függeszteni, ha amiatt Észak-Írország kiszakadhat a brit unióból (mert az íreknek fontosabb lenne, hogy ne legyen valódi határ az Ír Köztársaság és Észak-Írország között). Márpedig a válási megállapodás nélküli (kemény) brexit, amire az új londoni kormány elszántan készül, éppen ezzel, illetve a skótok függetlenné válásával fenyeget.

Bárdolatlan viselkedés

Johnson környezetéből azt az információt szivárogtatták ki, hogy a miniszterelnök másként is megkerülheti a parlamentet. Megteheti, hogy előrehozott választást ír ki novemberre, azaz a brexit utáni időpontra, majd nem kéri az EU-tól a kilépés elhalasztását. Így a szigetország a választási kampány alatt automatikusan kizuhanna az EU-ból. Válaszul Andrew Rawnsley, az Observer újságírója felhívta a figyelmet arra, hogy ez a fajta gondolkodás a brit demokrácia alapjának megcsúfolása.

A precedensjogra épülő rendszerben, ahol nincs írott alkotmány a demokratikus játékszabályok betartása alapvetően nem a jogszabályokon múlik, hanem azon, hogy a döntéshozók tisztességesen viselkednek-e, tartják-e magukat az elfogadott, begyakorlott szokásokhoz. Ha az Egyesült Királyság a választási kampány közepén esik ki az EU-ból, miután a miniszterelnök, akit a parlament meg sem szavazott az ország első emberének, szándékosan úgy időzíti a szavazást, hogy ez megtörténjen, akkor ezzel az ország modern kori történetének legsötétebb alkotmányos, politikai és morális válsága alakulna ki.