Az euroszkeptikus brexiter brit konzervatív képviselők nem tudtak összehozni saját tervüket az Egyesült Királyság és az EU jövendő viszonyára vonatkozóan, így szeptember közepén, nyolc hónappal a válás hivatalos dátuma, 2019. március 29. előtt csak a kormány stratégiája fekszik az asztalon - derül ki a Financial Times beszámolójából. A függetlenség elszánt hívei a nyári szabadság után 140 oldalas brexittervet köröztettek azzal a céllal, hogy bebizonyítsák: van alternatívája Theresa May miniszterelnök nyár elején bemutatott elképzelésének.

A kiszivárogtatott információk szerint egy az EU és Kanada között kialkudott szabadkereskedelmi egyezményhez hasonló megállapodást készítettek elől. Ez teljes függetlenséget jelentene szemben a May-fele koncepcióval, amely szerint a szigetország az áruk kereskedelmében az egységes európai piac része maradna, míg a szolgáltatások terén saját útjára lépne. Jacob Rees-Mogg, a 80 brexiter parlamenti képviselőt összefogó European Research Group vezetője kénytelen volt elismerni, hogy nem publikálják amire jutottak, mert újra akarják gondolni a tervüket.

Kapcsolódó

Normális?

A visszavonulás az FT értékelése szerint világos bizonyítéka annak, hogy a brexiterek csak abban értenek egyet, hogy az Egyesült Királyságnak mindenképpen ki kell lépnie az EU-ból, ám a részletekben nagy távolság van köztük. Egyikük azt mondta a pénzügyi lap újságírójának, hogy egyesek közülük még azt sem tartják rossz ötletnek, hogy Nagy-Britannia a válás után az európai egységes piac része maradjon.

Mások persze hallani sem akarnak erről. Van olyan, akit az sem zavarna, ha a szigetország megállapodás nélkül zuhanna ki az EU-ból, aminek súlyos gazdasági következményei lennének, mert egyik napról a másikra a Kereskedelmi Világszövetség (WTO) szabályai szerinti vámfalak épülnének fel a La Manche csatorna közepén. Nem meglepő, hogy mások szerint ez őrültség lenne.

Az FT idéz olyan forrásokat, akit látták a 140 oldalas javaslattervezetet. Elmondásuk szerint a dokumentum szövegének minőségét megkérdőjelezi, hogy szerepelt benne például az az elképzelés, miszerint az Egyesült Királyságnak egy az amerikai Reagan-korszakból ismert csillagháborús tervekben szereplő nukleáris védőhálót kellene kiépítenie. Egy másik elképzelés szerint gyors reagálású expedíciós erőt kéne felállítani az Argentína partjainál lévő Falkland-szigetek védelmére.

Óvatos nagyágyúk

Ennek tükrében nem meglepő, hogy a terv készítői úgy vélték, nagy támadási felületet adnának a kormánynak, ha nyilvánosságra hoznák - ha igaz, amit kiszivárogtattak róla, akkor helyenként elborult - elképzelésüket. Jó politikai érzékkel megsejthette ezt Boris Johnson volt külügyminiszter és David Davis volt brexitügyi miniszter, akik azért léptek ki a kormányból a nyáron, mert nem értettek egyet főnökük új brexitstratégiájával. Egyikük sem vett részt ugyanis a 80 képviselő munkájában.

Johnson már két újságcikkben ostorozta a kormány elképzelését, amiből a szakértők arra következtetnek, hogy bejelentkezett miniszterelnöknek. Davis viszont azt mondta augusztusban, hogy szerinte Maynek folytatnia kellene a munkáját. A kormány hívei mindenesetre örömmel konstatálják a bexiterek megosztottságát, mert azt mondhatják, hogy ha London és Brüsszel november elejéig megállapodik valamiben, akkor van esély annak parlamenti elfogadására. Nincs ugyanis a láthatáron vele szemben valós alternatíva.

A fotó forrása: Emmanuel Dunand/AFP