Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, David Sassoli, az Európai Parlament elnöke, valamint Boris Johnson brit miniszterelnök hétfő kora délután videokonferencia keretében tekintette át a brit EU-tagság megszűnését (brexit) követő kétoldalú kapcsolatrendszer kialakítását célzó tárgyalásokon eddig elért eredményeket. A megbeszélés célja a jövőbeli kapcsolatokról folytatott tárgyalások előmozdítása volt.

A brit és uniós vezetők videókonferenciája után azt is kihirdették az Eurologus brüsszeli tudósítása szerint, hogy nem hosszabbítják meg a december 31-én eljáró ármeneti időszakot.

Az európai uniós intézmények vezetői tudomásul veszik Nagy-Britannia azon döntését, amely szerint nem kíván élni a jövőbeli kétoldalú kapcsolatrendszer kialakítására szánt átmeneti időszak meghosszabbításának lehetőségével. Ezt tartalmazza az a közös nyilatkozat, amelyet a Boris Johnson brit miniszterelnökkel folytatott megbeszélést követően hoztak nyilvánosságra - írja az MTI.

Bár a brexit politikai része véget ért azzal, hogy az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az EU-ból, a feleknek továbbra is meg kell egyezniük a jövőbeni kapcsolatokat illetően olyan ügyekben, mint a kereskedelem szabályozása (a két fél közötti szabadkereskedelem), a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, az adatvédelem, a gyógyszerekkel kapcsolatos szabályozási kérdések, a repülésbiztonság, a közúti árufuvarozás, a védelem- és biztonságpolitika vagy egyes halászati kérdések.

A partnerek június végéig megállapodhattak volna abban is, hogy az átmeneti időszakot és a tárgyalásokat egy-két évvel meghosszabbítják, de ezt a britek elutasították.

A brexittárgyalások az elmúlt fél évben alig haladtak előre, ami Michel Barnier, az EU főtárgyalója szerint nem a koronavírus-járvány miatti nehézségek, hanem a britek makacssága miatt alakult így, akik nem értik meg, hogy a kilépés után nem lehet az EU tagság előnyeiből válogatni bizonyos kötelességek nélkül.

Az Eurologus szerint az alábbi négy területen nem tudnak dűlőre jutni:

 

  • halászat,
  • méltányos versenyfeltételek a kereskedelemben,
  • igazságügyi és rendőri együttműködés a büntetőügyekben,
  • keretegyezmény, amely általánosságban szabályozza a felek kapcsolatait a jövőben.

 

Az MTI idézi a találkozó után kiadott nyilatkozatot, mely szerint az uniós intézmények vezetői és a brit miniszterelnök egyetértett abban, hogy a kapcsolatrendszer kialakításának sikere érdekében új lendületre van szükség a december végéig tartó, szűk időszakban. Támogatásukról biztosították a tárgyalók azon elhatározását, hogy július folyamán még intenzívebbé teszik a megbeszéléseket a mindkét fél számára elfogadható megállapodás elérése és annak még az év vége előtti ratifikálása érdekében.

Hangsúlyozták: keményen dolgoznak egy olyan kapcsolat megteremtésén, amely úgy az Európai Unió, mint az Egyesült Királyság polgárainak érdekeit szolgálja. Megerősítették továbbá elkötelezettségüket a kilépési megállapodásban foglaltak teljes és időben történő végrehajtása mellett.

Ha az átmeneti időszak egyezség nélkül ér véget, vagyis Nagy-Britannia nem tud megállapodni az EU-val a kereskedelemről, az beláthatatlanul negatív következményekkel járna majd a brit gazdaság számára - emlékeztet az Eurologus. Ugyanis - ahogy erre Barnier két hónapja már felhívta a figyelmet  - egy 66 milliós piac képviselői tárgyalnak egy 450 milliós piac képviselőivel, az EU pedig nem hajlandó engedményeket tenni a környezetvédelmi, a munk- és a szociális jogok, illetve az  adóügyi előírások esetében.