A brexittárgyalások drámai holtpontja a hét végén azt követően érkezett el, hogy Theresa May miniszterelnök megüzente a Michel Barnier EU-s főtárgyalónak: amire addig jutottak, az nem elfogadható a brit kormánynak. Ezt megállapodástervezetet nem írhatja alá az EU állam- és kormányfőinek szerdán kezdődő csúcsértekezletén - kezdi háttérelemzését a Financial Times. Mondanivalóját brexitügyi minisztere, Dominic Raab közvetítette Barnierrel tartott alig egyórás brüsszeli tárgyalásán.

A helyzet most az, hogy lemondták az uniós vezetők vezető szakértői (a serpák) hétfői találkozóját, amelynek az lett volna a célja, hogy előterjesztést készítsen szerdára, amiről az uniós vezetők dönthettek volna. A múlt héten elemzők úgy látták, hogy ha a serpák nem tudják elvégezni a munkájukat, akkor nem lesz megállapodás a felek között, mert nem marad idő előkészíteni valamilyen érdemi javaslatot az Európai Tanács (ET) csúcsértekezlete elé.

Október után elesik november is

Miután nincs miről tárgyalni, az ET úgy dönthet, hogy a válási megállapodás ügyében nem sikerült kellő előrehaladást elérni, ezért nincs értelme összehívni novemberre egy rendkívüli csúcsot, amelyen áldásukat adhatnák az egyezségre. Ezzel óriási előrelépést tennének a felek úgynevezett kemény brexit felé, ami azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság és az EU között 2019 márciusának végén egyik napról a másikra vámhatár létesül, ami drámai szakadást okoz a kereskedelemben. A Nagy-Britanniában is tevékenykedő vállalatok vezetői ezt rémálomnak tartják és a szakértők is azzal számolnak, hogy csődök sokaságát okozná a bejáratott, vámmenetes kapcsolatok szétvágása.

Régi vita

Az alapvető vitapontok egyébként nem változtak. Egyes euroszkeptikus brit konzervatív képviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy a jövő tavaszi kilépést követő átmeneti időszakra vonatkozó szabályok egy adott időpontban érvényüket veszítsék, azaz ne határozatlan idejűek legyenek. Ebben az időszakban az ír-észak-ír határ átjárhatóságának érdekében a szigetország még az EU-s vámunió része maradna.

Ezen belül Észak-Írország az egységes európai piacnak is része maradna, hogy a határ továbbra is jelképes maradjon. Ezzel az a gond, hogy mivel ez többet jelent a vámuniónál, az Ír-tengeren szabályozási határ alakulna ki az Egyesült Királyság többi tagországa és Észak-Írország között, amit elfogadhatatlannak tart a brit kormánykoalícióban részt vevő észak-ír Demokratikus Unionista Párt. Készek akár megbuktatni a kormányt, ha ez a helyzet nem változik.

Manőverek

Eközben May környezete azt sugallja, hogy a szerdai EU-csúcsig nem lesz már előrelépés, azaz legfeljebb az utolsó pillanatban állapodhatnak meg a felek. Megfigyelők ebből azt a következtetést vonhatják le, hogy May esetleg színjátékot játszik: azt igyekszik demonstrálni pártja brexitereinek és az észak-ír koalíciós partnernek, hogy iszonyatos erővel harcol a brit érdekek védelméért, aminek eredményeként az utolsó pillanatban csikart ki engedményeket az EU-tól.

Brüsszel figyelmeztette Londont, hogy az e heti csúcs lehet az igazság pillanata, az uniós vezetők olyan válaszút elé érkezhetnek, amit szerettek volna elkerülni. Ha ugyanis úgy látják, hogy nincs esélye a válási megállapodás megkötésének, akkor ahelyett, hogy e célból tartanának rendkívüli ET-ülést novemberben, más okból találkozhatnak. Azért ülhetnek újra egy asztalhoz a következő hónapban, hogy elkezdjék a felkészülést az egyezség nélküli brexit katasztrofális következményeire.

Merkel is keményen szólt

Megszólalt Angela Merkel német kancellár, aki szerint a felek kifutnak a megállapodás megkötéséhez rendelkezésre álló időből - derült ki a Bloomberg hírfolyamából. Remélte, hogy összejön a dolog, de ez egyre nehezebbnek látszik - fejtegette egy berlini konferencián. Kormánya a z Egyesült Királyság rendezett kilépését támogatja, de nem minden áron, nem az egységes európai piac rombolása árán. Németországnak fel kell készülnie a szigetország válási egyezmény nélküli kiszakadására is az EU-ból.

Jöhet a második népszavazás?

Theresa May a brit parlament vitájában, amelynek kezdetén rögzítette kormánya aktuális álláspontját a brexittárgyalásokkal kapcsolatban, nem zárta ki egy második népszavazás lehetőségét az Egyesült Királyság függetlenné válásáról - derült ki a Guardian tudósításából. Ez változás ahhoz képest, hogy eddig mereven elzárkózott ettől a lehetőségtől. Egy képviselő kérdésére válaszolva arról beszélt, hogy ha a törvényhozás leszavazná a válási megállapodást, amit a kormány előterjeszt, akkor kíváncsian várnák, milyen ellenjavaslattal élnének. Ha a parlament második népszavazást ajánlana, akkor a kormány megfontolná a lehetőséget.

A miniszterelnök a vita elején tett állásfoglalásában kijelentette, hogy a hét végi fiaskó ellenére lehetségesnek tartja az egyezség megkötését. Ennek az a feltétele, hogy a londoni kormány bármikor felmondhassa az ír-észak-ír határral kapcsolatban kialkudott szerződést és még az átmeneti periódusban se alakuljon ki vámhatár az Ír-tengeren. Egy internetes bíráló szerint az előbbi önellentmondás: ha a felek megígérik ír határ jelenlegi státusának fenntartását, az nem lehet ideiglenes.

Egy másik képviselői kérdésre reagálva nem zárta ki, hogy az Egyesült Királyságnak a korábban megállapított 39 milliárd fontos lelépési pénznél - amelyből a korábbi vállalásai miatt keletkezett kiadásokat finanszíroznák - nagyobb összeget kell fizetnie a váláskor.A Theresa May állásfoglalását követő vitát kommentáló szakértői megjegyzések közül talán az a legfontosabb, amely rámutat, hogy a miniszterelnök és kormánya egyetlen kérdezőtől sem kapott támogatást, legyen az kormánypárit vagy ellenzéki. Ha a kormányfő fel akarja oldani az ír határral kapcsolatos ellentmondást, akkor a legjobb megoldás a brexit feladása lenne vagy az ellenzéki Munkáspárt álláspontjában elfogadása, miszerint olyan válási megállapodást kell kötni az EU-val, amelynek eredményeként semmi sem változik az eddig helyzethez képest.

Elkészült egy végjáték-forgatókönyv

A Teneo Intellligence tanácsadó cég forgatókönyvet készített a várható végeredményre, amelynek alapfeltételezése vélhetően az, hogy az észak-ír unionisták és a brexiterek végül belemennek a kompromisszumba, amikor a felek túl közel kerülnek a katasztrofális szakításhoz. Az előbbiek egy része egy idő óta azt tartja a fő célnak, hogy a brexit mindenképpen megtörténjen jövő márciusban, a többit ráérnek később rendezni.

Teheo szakértői szerint Maynek további keménykedésre van szüksége ahhoz, hogy végül megkapja a brit parlament támogatását. A brexitmegállapodás november közepére jöhet össze, az uniós vezetők decemberben tárgyalhatnak róla és egy januárban tartandó rendkívüli csúcson hagyhatják jóvá.

Úgy vélik, a londoni kormány végül elfogadja az EU javaslatát az ír-észak-ír határ ügyében. Az Egyesült Királyság a belül marad az EU vámunióján, így nem tud önállóan saját kereskedelmi egyezményeket kötni más országokkal, ám a May elmondhatja, hogy megakadályozta a vámhatár létrejöttét Észak-Írország és az ország többi tagországa között. A felek deklarálják, hogy a vámunió körülményei között tovább tárgyalnak az attól eltérő, alternatív lehetőségekről.

A fotó forrása: Daniel Leal-Olivas/AFP