Az Európai Unió állam- és kormányfői olyan brexitmegállapodáshoz adták hozzájárulásukat csütörtökön, amely lényegesen eltér Boris Johnson brit miniszterelnök "végső és megváltoztathatatlan" javaslatától - derül ki a Politico összefoglalójából. Az jelentős engedmények, amelyeket kénytelen volt adni az EU-nak, sokba kerülhetnek neki: az ír unionista párt (DUP) tíz képviselője letette a főesküt, hogy nem szavazza meg a londoni parlamentben a megállapodást és így tehet számos brexiter képviselő, illetve más konzervatív politikus is.

Egyes munkáspárti ellenzéki képviselők ugyan támogathatják az új brexitegyezséget - miután választókerületükben többségben vannak a brexiter szavazók -, de kétséges, hogy pótolhatják-e a kiesőket, s így meglehet-e a válási megállapodás elfogadásához szükséges parlamenti többség. A szavazást tovább bonyolíthatják a tartózkodó képviselők, valamint azok, akik csak akkor állnának a kormány mellé, ha kérné az EU-tól a brexit október 31-ei elhalasztását, mert nem tartják elegendőnek az időt a brexitmegállapodás parlamenti vitájához és a végrehajtásáról szóló jogszabály elfogadásához.

Vámmegállapodás

A válási megállapodás legkacifántosabb része a vámszabályokról szóló rész. E szerint kettős vámrendszer jönne létre. Észak-Írország hivatalosan az Egyesült Királyság vámterületéhez tartozna, ami azt jelenti, hogy a brit vámtarifák lennének érvényesek a területére tartó árukra. Ezzel egyidejűleg azonban az EU vámszabályait is követné, azaz gyakorlatilag létrejönne egy brit-EU vámhatár az Ír-tengeren.

A kettős vámrezsim úgy működne, hogy a brit vámhatóság ellenőrizné a brit kikötőkben az Észak-Írországba tartó árukat, amelyeket két csoportba sorolna. Azok, amelyek végső úti célja Észak-Írország, következésképpen nem állna fenn az a veszély, hogy továbbkerülnek az uniós piacra vámolás nélkül (miután a brit szabályok szerint korábban már megfizették utánuk a vámot). Azokra, amelyek esetén fennáll a lehetősége, hogy bekerülnek az EU egységes piacára, a brit hatóságok az EU ügynökeként kirónák az uniós vámot.

Melyiket hová?

A nehézség abban áll, hogy miként határozzák meg melyik áru melyik kategóriába tartozik. Erről annak a brit-EU közös bizottságnak kellene döntenie, amely a brit kilépést követő átmeneti időszakban tevékenykedne. (A brexitmegállapodás után egyéves átmeneti periódus kezdődne, amely alatt fennmaradnának a jelenlegi szabályok a brit-EU kapcsolatokban.) A szakértők abban bíznak, hogy az átmeneti periódusban az EU és az Egyesült Királyság megköti új kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodását, így nagyon kevés olyan árucikk maradna, amely esetén vámot kellene fizetni, és ezért egyáltalán felmerülhet az a probléma, hogy Észak-Írországban felhasználják-e vagy továbbkerülhet az EU-s piacra.

A vámügyben Johnson hatalmas engedményt tett, ugyanis eredeti - "megváltoztathatatlan" - álláspontja az volt, hogy nem jöhet létre vámhatár az Ír-tengeren. Tény ugyanakkor az is, hogy Észak-Írországra is vonatkoznának az Egyesült Királyság jövőben megkötendő önálló külkereskedelmi megállapodásai, amit a miniszterelnök eladhat egyfajta győzelemként az EU-val szemben.

Demokratikus hozzájárulás

Johnson nagy újítása, hogy felhatalmazná az Északír Nemzetgyűlést, hogy időről időre felülvizsgálja ezt a kettős vámrezsimet (azaz így akár el is vetheti azt). Az uniós vezetők és a brit kormányfő brexitmegállapodása szerint ezt a szabályt a következőképpen érvényesítenék. Amikor 2020. december végén véget ér az átmeneti időszak azonnal érvénybe lépne a kettős vámrendszer. Ezt követően négyévente lenne esedékes a nemzetgyűlési szavazás. A testület a négyéves évforduló előtt két hónapon belül szavazna arról, hogy meghosszabbítsa-e a fennálló státuszt vagy sem. Ha egyszerű többséggel e mellett döntenének, akkor tovább folytatódna minden, ahogy addig történt.

Ha ezen a többségen felül a két északír közösséget (brit unionista és republikánus-nacionalista) képviselő politikai erőkön belül külön-külön is megvan a többség, akkor nyolc évvel hosszabbítanák meg a kettős vámrezsimet. Ha viszont az egyszerű többség sem jön össze, akkor csak két évvel hosszabbodna meg a kettős vámrezsim, és ez alatt az idő alatt ki kellene dolgozni egy olyan rendszert, ami biztosítja az ír-északír határ szabad átjárhatóságának fenntartását.

Johnson ebben az ügyben két engedményt tett. Az egyik, hogy 2020 végén nem szavazna az Északír Nemzetgyűlés, amelyen arról döntetnének, hogy egyáltalán érvénybe lépjen-e a kettős vámrendszer. A másik, hogy az EU elfogadtatott néhány olyan szabályt - például a kétéves átmeneti időt, ha nem jön össze a többség a hosszabbításhoz -, ami gyakorlatilag kizárja, hogy a 2020 után kialakuló rendszer érdemben megváltozzon. Ez az amiért, a DUP - amely úgy érzi, hogy ezzel a rendszerrel Észak-Írország elindul az Egyesült Királyságból kivezető úton - elfogadhatatlannak tarja a szisztémát.

Parlamenti matek

Ahhoz, hogy a londoni parlamenten átmenjen a brexitmegállapodás, Johnsonnak három csoportból kell összekaparnia a kellő számú szavazatot - sorolja fel a lehetőségeket a BBC.

  • Az első kör a tory brexiterek csoportja, akik következetesen leszavazták az előző miniszterelnök Theresa May brexitmegállapodását. A támogatásuk nem magától értetődő, mert az új egyezség végül is gyakorlatilag kiszakítja Észak-Írországot az Egyesült Királyságból.
  • A második 23 olyan konzervatív képviselő, akik immáron függetlenként tevékenykednek a parlamentben. Közülük 21-et Johnson távolított el a pártból szeptemberben, miután a pártfegyelmet felrúgva ellene szavaztak. Ők következetesen támogatták May brexitegyezségét, és most is hívei a megállapodásnak, de nem mindegyikük voksát veheti biztosra Johnson.
  • Végül az említett munkáspárti képviselőkre is számíthat a kormányfő - mármint azokra, akiknek választókerülete brexiter többségű. A May-féle javaslat harmadik szavazásán öten álltak közülük a kormány mellé, most esetleg többen is lehetnek.

Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni, hogy a kormánynak van egy tartalék terve is - tudta meg belső forrásokból Laura Kuensberg, a BBC belpolitikai szakírója. E szerint ha a parlament nem fogadja el a hét végén a brexitmegállapodást, akkor megpróbálnak előrehozott választásokat kikényszeríteni. Ezzel olyan exlex állapotot idézhetnének elő, hogy ne legyen hatalmon lévő kormány, amely kérheti az EU-t, hogy halassza el a brexit október 31-ei időpontját. Így egyfajta tehetetlenségi mozgással válási megállapodás nélkül kizuhanhat az ország az EU-ból.