A brit kormány és az ellenzéki Munkáspárt tárgyalásai a napokban érkeznek el zárószakaszukhoz, s bár Rory Stewart, az új gazdasági fejlesztési miniszter úgy látja, hogy a felek az egy hónapos egyeztetés nyomán a megállapodás közelébe értek, így lehetséges a paktum, a Munkáspárt vezető politikusai erősen kétlik a sikert - derül ki a Financial Times összefoglalójából. A legjellemzőbb megjegyzést John McDonnell árnyék pénzügyminiszter tette, aki azt mondta: Theresa May miniszterelnökben nem lehet megbízni.

Úgy jellemezte a tárgyalásokat, mintha egy olyan vállalattal akarnának szerződés kötni, amely csődgondnokság alatt működik. Ezzel arra utalt, hogy a Konzervatív Pártban egyre hangosabban követelik May lemondását azt követően, hogy kormányának a függetlenségi népszavazás óta eltelt közel két évben nem sikerült tető alá hoznia a szigetország kilépését az EU-ból. A Munkáspártnak az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy a miniszterelnök helyét egy brexiter kollégája veheti át, aki sutba dobhatja a vele megkötött egyezséget.

Kapcsolódó

Idegesség az ellenzéknél

Jeremy Corbyn, a Munkáspárt elnöke hallgat, ám emberei nem kerülik a sajtót. Egyes szövetségesei elárulták, hogy attól tartanak, ha egy platformra kerülnének a kormánnyal, akkor gyakorlatilag egy olyan nemzeti egységkormány részeivé válnának, amelybe nem delegálhatnak minisztereket, viszont osztozniuk kell a brexit félremenedzselésével kapcsolatos felelősségen a torykkal.

Keir Stalmer árnyék brexitügyi miniszter kitartóan napirenden tartja a tárgyalásokon a második brexitnépszavazás ügyét. Azzal fenyegetőzik, hogy pártja nem képes biztosítani egy esetleges kormány-Munkáspárt egyezség parlamenti támogatottságát, ha ez nem része az alkunak, mert pártja képviselői közül rengetegen ehhez kötik támogató szavazatukat.

Corbyn és McDonnell nem kötelezte el magát a második referendum mellett, de Tom Watson, a Munkáspárt elnökhelyettese azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy ha nem lesz megerősítő népszavazás az esetleges paktumról, akkor számos kollégája nemet fog mondani rá. Nem akarják, hogy az ő voksaikkal húzzák ki a miniszterelnököt a saját maga ásta gödörből.

Csináljuk!

May a május 2-ai helyhatósági választások után, amelyen mind a konzervatívok, mint a munkáspártiak rosszul szerepeltek, arról értekezett egy újságcikkben, hogy ennek a brexit kétbalkezes kormányzati és parlamenti kezelésével kapcsolatos elégedetlenség az oka. Ezért szerinte ideje nyélbe ütni az ellenzék és a kormány egyezségét.

Ha azonban erőltetik a nagy alkut, az mind a Konzervatív Pártot, mind a Munkáspártot szétszakíthatja. Az előbbi brexiterei eleve egyfajta árulásnak tartják az ellenzék bevonását a brexit végrehajtásába, emellett elfogadhatatlannak tartják a Munkáspárt álláspontját, miszerint az Egyesült Királyságnak tartósan bent kellene maradnia az EU-s vámunióban és teljesen kizárják a második népszavazást.

Farage nyomást gyakorol

A nevükben megszólaló Nigel Evans, az egyik vezető brexiter tory parlamenti képviselő világossá tette, hogy soha nem fognak támogatni egy névleges brexitet, márpedig a vámuniós tagság fenntartása valójában kvázi EU-tagságot jelent.

Nigel Farage, a frissen alakult Brexit Párt elnöke, a brexit egyik atyja, akinek pártja a közvélemény-kutatások szerint 30 százalékos támogatottságra számíthat az európai parlamenti választásokon, kívülről gyakorol nyomást a nagy pártokra. A hét végén újra kijelentette, hogy a britek többsége válási megállapodás nélküli kilépést akar az EU-ból, ezért ha a kormány és a Munkáspárt egy ettől eltérő forgatókönyvet erőltet keresztül a parlamenten, akkor milliók fognak úgy tekinteni erre a paktumra mint a politikai elit népellenes összeesküvésére.