A brexit után Nagy-Britannia elveszíti ugyan az "Európa kapujaként" jelenleg betöltött szerepét, de továbbra is globális kihatású erőcentrum marad - mondta Abe Sindzó a Financial Times című londoni gazdasági napilap hétfői kiadásában megjelent nyilatkozatában. A növekvő kínai befolyás ellensúlyának szánt megállapodást hosszú évekig tartó tárgyalások után 2016. február 4-én, az új-zélandi Aucklandben írta alá az ázsiai-csendes-óceáni térség 12 állama, amelyek együttesen a világgazdasági szintű hazai össztermék (GDP) 40 százalékát állítják elő.

Donald Trump amerikai elnök azonban választási ígéretéhez híven tavaly januárban, első munkahetének első napján aláírta azt a rendeletet, amelynek alapján az Egyesült Államok kilépett a TPP-egyezményből.

Kapcsolódó

A maradék 11 ország képviselői idén március 8-án parafálták az Egyesült Államok nélküli csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezet fenntartásáról szóló megállapodást. Az immár Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség (CPTPP) elnevezésű megállapodásnak Ausztrália, Brunei, Kanada, Chile, Japán, Malajzia, Mexikó, Új-Zéland, Peru, Szingapúr és Vietnam a tagja. Nagy-Britannia akkor csatlakozhat a CPTPP-hez, ha - a konzervatív párti brit kormány szándékainak megfelelően - valóban kilép az Európai Unió vámuniójából is, és így saját hatáskörében dönthet az EU-n kívüli országokkal szemben alkalmazott vámpolitikájáról.

A japán miniszterelnök a Financial Timesnak adott interjúban kijelentette: reményei szerint London és az EU "egyaránt lesz annyira bölcs", hogy elkerülje "legalább" a rendezetlen körülmények közepette lezajló brexitet. Abe Sindzó hozzátette: őszintén reméli, hogy a brit EU-tagság megszűnéséből a világgazdaságra, és így a japán üzleti szektorra is háruló negatív hatásokat sikerül minimalizálni.

A brit gazdaságban tevékenykedő japán vállalatok is egymás után hívják fel London figyelmét a rendezetlen, megállapodás nélküli brexit kockázataira. Legutóbb, a múlt héten a Nissan autóipari óriáscég közölte, hogy megítélése szerint súlyos következményei lennének, ha Nagy-Britannia nem jutna megállapodásra az Európai Unióval a brexit utáni időszak kereskedelmi feltételrendszeréről, és ha emiatt a kétoldalú kereskedelem hirtelen a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszerére áll át.

A WTO általános szabályzata alapján az EU a brit EU-tagság megszűnése után külső országként kezelné Nagy-Britanniát, és ebben az esetben a járműalkatrészekre 4,5 százalékos, a Nagy-Britanniából érkező autóimportra 10 százalékos vámot vethet ki.

A londoni alsóház üzleti, energiaügyi és iparstratégiai bizottságának (BEIS) nemrégiben összeállított tanulmánya szerint e brexit-forgatókönyv esetén 550 ezer járművel, 19 százalékkal csökkenne az EU-piacra irányuló éves brit autóexport.

A bizottság által idézett, különböző módszerekkel elvégzett iparági számítások szerint a vámakadályok megjelenésével a brit autóipar 4,5 milliárd és 7,9 milliárd font (1650-2900 milliárd forint) közötti éves exportbevételtől esne el. A brit autóipar exportjának 56 százalékát az EU-piac veszi fel, a brit autógyártás felét pedig japán cégek adják.