Meg lehet állítani a brexitet - idézte a Bloomberg Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnököt, aki első kormányzása idején figyelmen kívül hagyta egy olyan népszavazás eredményét, amelyet ő maga kezdeményezett. Ez a voksolás még 2015. július elején volt, a görögöknek arról kellett véleményt formálniuk, hogy elfogadják vagy elutasítják az euroövezeti tagállamok és az IMF javaslatcsomagját az államcsőd elkerülésére.
A baloldali kormán, Ciprasszal az élen azt javasolta, hogy mondjanak nemet, a jobbközép ellenzék igen szavazatra buzdította az embereket. Ezt megelőzően 2010-től kezdődően már két EU-IMF segélycsomagot kapott az ország, amelyek brutális megszorításokat, bér- és nyugdíjcsökkentéseket is tartalmaztak. A harmadik pakk sem ígért ennél jobbat, így nem csoda, hogy a részt vevők több mint 61 százaléka a pokolba kívánta az újabb segítséget.
Népakarattal szembe népakarat
Ciprasz erre két héten belül leváltotta kormányának azokat a tagjait, akik ragaszkodtak a referendum eredményének betartásához, és átalakított kormánya megkezdte a tárgyalásokat az EU és az IMF szakértőivel. Később meg is állapodtak, majd a miniszterelnök szeptemberben előrehozott választásokon kért felhatalmazást a szavazóktól a harmadik segélycsomag végrehajtására.
A kormányfő pártja, a Sziriza megnyerte a választást, hozzálátott a program végrehajtásához, amire ráment a népszerűsége. Görögországban ősszel lesznek az újabb parlamenti választások. Ciprasz egy másik többséggel indokolta 180 fokos fordulatát, nevezetesen azzal, hogy a görögök túlnyomó része ragaszkodik az euróhoz. Ha visszautasították volna a külső segítséget, Görögországnak vissza kellett volna térnie a drachmához.
Másoljuk le!
Ciprasz a szerdai uniós csúcson valami hasonlót javasolt állam- és kormányfő kollégáinak. Ha a londoni parlament hat héten belül nem fogadja a brit kormány és az EU kilépési megállapodását, akkor az Egyesült Királyságnak részt kell vennie a május végi európai parlamenti választásokon. Ez lenne a brexiterek legnagyobb veresége és szerinte egyben a brexit végének kezdete - idézte a Bloomberg a görög kormányfő szavait az ügyhöz közel álló diplomaták elbeszélésére hivatkozva.
A négy évvel ezelőtti "görög módszer" lemásolását nehezíti, hogy akkor az ellenzék támogatta az EU-IMF páros segélycsomagjának elfogadását, így Ciprasz rájuk támaszkodva pótolhatta a parlamentben a kormány ellen szavazó kormánypárti szavazók voksait. Brit kollégájának, Theresa Maynak ez eddig nem jött össze: bár nagyjából egy hete tárgyal az ellenzéki Munkáspárttal egy közös brexitjavaslat kidolgozásáról, egyelőre nem járt sikerrel.
Van azonban hasonlóság is az akkori görög, illetve a jelenlegi brit helyzet között: mindkét országban erős az EU támogatottsága. Ciprasz felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt hetekben hatmillió brit írta alá azt a kezdeményezést, amely szerint a szigetországnak vissza kellene vonnia uniós kilépési kérelmét.
"Rossz rendőr, jó rendőr"
Ciprasz elsősorban Emmanuel Macronnal került szembe az értekezleten, a francia államfő ugyanis a végsőkig ragaszkodott ahhoz, hogy minél rövidebb ideig hosszabbítsák meg a brexit határidejét. A Financial Times (FT) interpretálása szerint ezzel ő játszotta a britekkel szemben a rossz rendőr szerepét, míg Angela Merkel német kancellár, aki - a legtöbb uniós vezetővel egyetértésben - nagyjából egyéves halasztást tartott jónak, a jó rendőrét.
Ahogy a részt vevők az FT-nek fogalmaztak, Macron makacskodásával nem szerzett barátokat magának ezen az estén, sőt a Bloomberg forrásai szerint kifejezetten feldühítette őket. Ráadásul valójában semmit sem ért el. Az új, október végi határidő csak valamivel rövidebb lett, mint amiről korábban szó volt (december, illetve jövő március szerepelt a javaslatok között), ráadásul amikor lejár ez a határidő, az uniós vezetők további haladékot adhatnak a kilépésre az Egyesült Királyságnak.