Az Európai Unió költségvetéseinek összeállítása soha nem barátságos kávéházi kvaterkázás, de ha Nagy-Britannia uniós kilépése miatt újra kell tárgyalni a 2014-2020-as büdzsét, az igazán durva vitává fajulhat a 28 tagállam között - vélik a Financial Times (FT) szakírói.

A szigetország ugyanis az egyik legnagyobb nettó befizető, ha kiesik a pénze, az súlyos lyukat üt a költségvetésén, amelynek forrásait évekkel ezelőtt elígérték, azaz szétosztották az uniós tagállamok között.

A dobogón állnak

A londoni kormány adatai szerint 2015-ben 8,5 milliárd fontot (3,162 ezer milliárd forint, nagyjából a Paks 2. euróműhöz kínált orosz hitel összege) toltak be a közösbe (amelynek egy részét persze főként mezőgazdasági támogatásként visszakapták). Korábban, 2014-ben 9,8 milliárd, 2013-ban 10,5 milliárd font volt a londoni kormány befizetése.

A brit parlament adatai szerint egy főre vetítve Nagy-Britannia a harmadik helyen áll a hat nettó befizető listáján. Luxemburg és Belgium azért nem szerepel ebben a sorrendben, mert az uniós intézményeknek helyet adó országokként olyan sok pénz áramlik vissza hozzájuk, hogy elvesztik ezt a státusukat. A többi 16 ország viszont egyszerűen csak nettó pénzfelvevője a közös büdzsének.

Az alternatíva

A helyzet a Brexit után igen egyszerű lesz: vagy úgy döntenek az uniós tagállamok, hogy tartják az 1,087 ezer milliárd euró keretösszegű hétéves költségvetést, vagy a brit befizetés kiesésének megfelelően csökkentik azt. Barbara Böttcher és Laura Rosenberger, a Deutsche Bank Research kutatói kiszámolták, mivel járna az első lehetőség választása, azaz a britek pénzének pótlása

Ez a változat két további lehetőséget vet fel. Az első, hogy minden tagország növeli a befizetéseit a lyuk kitöltése érdekében. Ebben az esetben a legnagyobb összegű pluszt Németországnak, Franciaországnak és Olaszországnak kellene befizetnie, rendre évi 1,9 milliárd, 1,4 milliárd, illetve 1 milliárd eurót.

Első forgatókönyv

Berlin nem jönne zavarba a rá eső összegtől, hiszen csak 2016 első felében 18,5 milliárd euró többlet keletkezett a német költségvetésben. Ettől persze még lenne vita a dologról a Bundestagban.

Franciaországban és Olaszországban azonban, amelyek gazdasági növekedése gyakorlatilag leállt a második negyedévben, és Brüsszel a költségvetési hiány lefaragását várja tőlük, az elit és az adófizetők is elutasítanák a kérést.

További gond, hogy a Deutsche Bank számításai szerint ebben esetén - tehát ha minden ország arányosan növelné befizetéseit -, néhány nagy nettó haszonélvező, élükön Spanyolországgal és Lengyelországgal kevesebb uniós támogatást kapna. Vajon mit szólna ehhez a madridi és a varsói kormány?

Második forgatókönyv

A második lehetőség, hogy a nettó befizetők állják a brit kilépés okozta cechet. Ez csak elméleti forgatókönyv, mert olyan országok, mint Hollandia vagy Svédország, amelyeknek amúgy is kétségeik vannak a befizetésük megfelelő felhasználásával kapcsolatban (azaz zavarja őket, hogy a pénzük jelentős részét a fogadó országok elitje ellopja - a szerk.) biztosan megfúrnák ezt az ötletet.

Végül, szintén elvileg, az is elképzelhető, hogy minden nettó pénzfelvevő kevesebb pénzt kap, azaz csökkentik a 2014-2020-as büdzsé keretösszegét. Mit szólnának azonban ehhez olyan országok, mint Görögország, Szlovákia vagy Magyarország? - teszi fel a költői kérdést az FT. A költségvetés megkurtítása vihart kavarna az Európai Parlamentben - ennek megjövendöléséhez nem kell atomfizikusi diploma

Magyar veszteség

A 2014 és 2020 közötti időszakban hazánk 21,5 milliárd eurónyi forrást hívhat le a közös kasszából, ami a hatodik legnagyobb támogatási összeg az EU-ban. Ez jelentősen megcsappanhat, ha a brit kilépés miatt zsugorodik a közös kassza - derült ki az MFB Periszkóp összeállításából. A szakértők szerint a Brexit-tárgyalások elhúzódása miatt legfeljebb 2019-2020-ban várható forrásvesztés, amelynek összege elérheti a 23-24 milliárd eurót. Hazánk, amennyiben ezt a kieső összeget a többi tagállam nem pótolja, összesen 1,4-1,5 milliárd eurótól eshetne el, azaz mai árfolyamon közel 465 milliárd forinttól. Ennek hatása - két évre elosztva - az éves magyar GDP nagyjából 0,7-0,7 százalékát éri el, amivel a régióban GDP-arányosan a legnagyobb veszteséget szenvedné el a magyar gazdaság.

Plusz egy lehetőség

Az EU persze az olyan ügyek világa, ahol mindig van még egy lehetőség egy-egy probléma megoldására vagy szőnyeg alá söprésére. Ebben az esetben ez az, hogy London a norvég-svájci modellt választja az EU-hoz fűződő új kapcsolatának mintájául. Ebben Nagy-Britannia része maradna az európai egységes piacnak, cserébe viszont hozzá kell járulnia ennek költségeihez.(Így jutnak el Magyarországra azok a pénzek, amelyeket a Norvég Alap oszt el civil szervezeteken keresztül a kormány nagy bánatára - a szerk.)