Amikor Boris Johnson brit miniszterelnök a brexit mellett kampányolt, azt ígérte a szavazóknak, hogy az Egyesült Királyság uniós kilépése ellenére zavartalan marad a kereskedelem a szigetország és az EU tagállami között. Mindössze tíz nap telt el azt követően, hogy az ország 2020. január 31-én elhagyta az uniót, és a kormány máris elismerte, hogy elkerülhetetlenül lesznek határellenőrzések a két fél közti árucserében - adta hírül a Guadian. A jókora hazugság leleplezése ha nem is magától Johnsontól, de majdnem tőle jött.
Michael Gove, a kormány de facto miniszterelnök-helyettese egy üzleti fórumon azt mondta, hogy jelentős változások lesznek a kereskedelmi fogalomban, elkerülhetetlen, hogy bárki, aki valamit importál az EU-ból, határellenőrzésen essen át. Vizsgálni fogják az élelmiszereket és az állati eredetű termékeket, továbbá vámbevallásokat, illetve kötelező biztonsági igazolásokat kell majd kitölteni az importárukkal kapcsolatban. Gove szerint minimalizálni akarják a zavart - ami az ígéret szerint zavartalan kereskedelemben keletkezik -, de elkerülni nem tudják.
Időbe telik
Michael Gove arról is beszélt, hogy öt évbe telik majd, mire kiépítik azt az intelligens határ-ellenőrzési rendszert, beleértve ebbe a dokumentumok online feldolgozását is, amire a brexitviták idején azt mondták, hogy semmi perc alatt felállíthatók. A miniszterelnök-helyettes szerint a vállalatok jól teszik, ha felkészülnek arra, hogy már 2021. január elsejétől nehezebben tudják majd áthozni a javaikat a határon, függetlenül attól, mit hoznak majd a következő hónapok az EU-brit brexittárgyalásokon. A londoni kormány megerősítve Gove szavait hivatalos közleményben tudatta, hogy mind az export, mind az import terén lesznek határellenőrzések.
A miniszterelnök-helyettes szavai összhangban vannak főnöke megjegyzésével, miszerint olyan viszonyba kerülhet az Egyesült Királyság az EU-val, amilyenben Ausztrália van - vélik a Business Insider szerkesztői. Utóbbinak nincs szabadkereskedelmi megállapodása az unióval. Erre utalva Phil Hogan, a Európai Bizottság kereskedelmi biztosa arra figyelmeztetett, hogy Johnson megjegyzése kódoltan azt jelenti, hogy az EU és az Egyesült Királyság új kereskedelmi megállapodás nélkül fejezheti be az idei évet, így 2021. január 1-jén jöhet a kemény brexit, azaz a Kereskedelmi Világszervezet szabályai szerinti, vámokkal terhelt kereskedés a felek között.
Kárt okozna
Számos vállalatvezető megerősítette a Business Insidernek, hogy Johnson Ausztrália-koncepciója jelentős károkat okozhat azoknak a cégeknek, amelyek beszállítói láncai átnyúlnak a brit-EU határon. A londoni vezetés azonban figyelmen kívül hagyhatja ezt, miután Johnson a britek politikai, nem pedig gazdasági döntésének fogja fel a brexitet. Ez azt feltételezi, hogy miután az emberek nem gazdasági megfontolásokon alapján szavaztak a brexitre, készek akár jelentős gazdasági áldozatokat hozni annak érdekében, hogy politikai akaratuk - a függetlenség minél teljesebb megvalósulása - érvényesüljön.
Mint azt Michel Barnier, az EU brexitügyi főtárgyalója többször világossá tette, a zavartalan kereskedés feltétele, hogy az Egyesült Királyság kövesse az uniós termékstandardokat és szabályokat. Ezzel szemben Johnson azzal az ígérettel nyerte meg a decemberi parlamenti választásokat, hogy megcsinálja a brexitet, azaz az ország visszanyeri szuverenitását az EU-tól. A miniszterelnök azt gondolja - pontosabban azt kommunikálja, hogy azt gondolja -, hogy magas politika árat fizetne azért - azaz belebukna -, ha nem vállalná ígérete teljesítésének gazdasági árát.