Simon Coveney a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva kijelentette, hogy a megállapodásról szóló tárgyalások valószínűleg egy évnél tovább tartanak majd.

London a brit EU-tagság e hónap végén esedékes megszűnése (brexit) után széles körű, az árukra és a szolgáltatásokra egyaránt kiterjedő szabadkereskedelmi megállapodást szeretne kötni az EU-val. Az ennek elérésére szolgáló, alapesetben december 31-ig tartó átmeneti időszakot ugyanakkor a hivatalos brit álláspont szerint nem lehet meghosszabbítani, sőt a brit kormány törvényben kívánja megtiltani saját magának és a parlamentnek az átmeneti időszak meghosszabbítását.

Kapcsolódó

Az ír miniszterelnök-helyettes azonban a vasárnapi BBC-interjúban kijelentette: ha a brit parlament "hoz egy törvényt, amely kimond valamit", nem jelenti azt, hogy ehhez a többi 27 EU-tagországnak is tartania kell magát.

Az EU nem hagyja magát siettetni

Simon Coveney szerint az EU azzal a hozzáállással kezd hozzá a szabadkereskedelmi tárgyalásokhoz, hogy a lehető legjobb megállapodást érje el, de "siettetni nem hagyja magát csak azért, mert Nagy-Britannia elfogadott egy törvényt". Ráadásul korántsem csak a jövőbeni kereskedelmi viszonyról kell megállapodni Londonnal, rendezni kell olyan kérdéseket is, mint a polgári repülés, a halászati jogok vagy az adatforgalom.

Arra a felvetésre, hogy a Bank of England - a brit jegybank - kormányzója a minap aggályainak adott hangot a londoni pénzügyi szolgáltatási szektor és az EU jövőbeni szabályozói viszonyrendszerével kapcsolatban, az ír miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: Londonban "talán kezd végre leesni a tantusz", hogy ha Nagy-Britannia elhagyja az uniót, amelynek több mint négy évtizedig tagja volt, akkor "a dolgok nem maradnak ugyanúgy, mint eddig".

Coveney szerint a brexitnek következményei lesznek, miután Nagy-Britannia úgy döntött, hogy másfelé veszi az irányt, és a továbbiakban nem lesz részese annak a kollektív menedéknek, amelyet az EU-tagság nyújt.

Mérhető veszteség

Mark Carney, a Bank of England kormányzója a jegybank minapi szakmai műhelyfórumán kijelentette: a brit hazai össztermék (GDP) értéke jelenleg már mintegy 3 százalékkal alacsonyabb annál a szintnél, amelyet a 2016-os népszavazás óta érvényesülő globális keresleti folyamatok alapján mára el lehetett volna érni a brexithez köthető bizonytalanságok visszahúzó hatása nélkül.

A brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazáson a résztvevők szűk, 51,89 százaléka a kilépésre voksolt.

Mark Carney a Bank of England szakmai fórumán elmondta azt is, hogy a brit üzleti szektorban végrehajtott beruházások értéke a legutóbbi hét negyedévből négyben csökkent, és jelenleg mindössze 1,5 százalékkal magasabb, mint a népszavazás idején.

A Bank of England kormányzója szerint ez azt jelenti, hogy az üzleti beruházások növekedése halmozott bázison számolva több mint 20 százalékponttal maradt el attól az ütemtől, amelyet a jegybank 2016 májusában, közvetlenül a brexitről döntő népszavazás előtt az azóta eltelt időszakra jósolt.