Írország legnagyobb bankjainak mérlegfőösszege kétharmadával nőtt azóta, hogy az Egyesült Királyság lakónak többsége 2016 júniusában a függetlenségi népszavazáson úgy döntött, hogy elhagyják az Európai Uniót – írja a Bloomberg. Ez a legfrissebb adat, ami megmutatja, hogyan alakult át Európai pénzügyi térképe a brexit nyomán.

Az Európai Központi Bank pénzügyi felügyelete (Single Supervisory Mechanism) alatt álló pénzintézetek mérlegfőösszege 2015 decemberében 300 milliárd euró volt, ami 2021 júliusára 500 milliárdra ugrott - derül ki a Banking & Payments Federation Ireland és társszervezete, a Federation of International Banks in Ireland jelentéséből.

A 200 milliárd eurós növekmény tíz százalékkal nagyobb, mint Magyarország éves GDP-je. A brexit győzelmét hozó referendum óta három amerikai óriás, a Citigroup, a Barclays és a Bank of America hozott létre önálló képviseletet Írországban vagy bővítette meglévő vállalkozását. Írország pénzügyi szektora ugyan évtizedek óta bővül, ám az britek kilépése az EU-ból felgyorsította ezt a folyamatot – mondja Fiona Gallagher, a Wells Fargo ír leányvállalatának vezérigazgatója.

A banki személyzet jelentősen nőtt, vagyon- és kockázatkezelő egységek alakultak és erősödött a befektetési banki tevékenység az országban. Ez összhangban van azzal a szakembervándorlással, ami a londoni Cityből indult a brexit-népszavazás óta az európai kontinensre, felfújva több pénzügyi központ „népességét” és tevékenységét. Elsősorban Páris és Frankfurt a nyertesei a folyamatnak, emellett Amszterdamot és Milánót szokták még emlegetni, ám úgy tűnik, Luxemburg és Dublin is profitál a brexitből.

Divatba jött Párizs

Párizsban fizikai jelei vannak a változásnak - derült ki a Bloomberg cikkéből, amelyben azt tekintette át, mi történt a brexit 2021. januári de facto megtörténte után. A JPMorgan például korábban 250 fős stábot foglalkoztatott Franciaország fővárosában, ami 2021 végére 800-ra emelkedett. A bank központja egy patinás épületben volt, amely mögött megvettek egy modern, hétemeletes irodaházat az új emberek elhelyezéséhez. Ez akár a szimbóluma is lehet annak, hogy immáron Párizs az EU első számú pénzügyi kereskedési központja. A Goldman Sachs triplájára növelte ottani személyzetét, a Bank of America a 2017-es 83 főről 500-ra.

Miközben Párizs a pénzügyi kereskedésben lépett nagyot előre a brexitnek köszönhetően, Frankfurt, Amszterdam és Dublin is megtalálta a maga szakterületét a pénzügyi ágazaton belül, amelyben fejlődhetett. Ahogy elül a brexit füstje, látszik az új pénzügyi kép – mondja Dirk Schönmaker, a rotterdami Erasmus University professzora. A befektetési banki ágazat Párizsba és Frankfurtba vándorolt, közel az utóbbi városban lévő ECB-hez mint szabályozó hatósághoz. A tőzsde Amszterdamot választotta, a befektetési alapok pedig Dublint és Luxembourgot.

Elveszett előny

Mindez persze egyelőre nem jelenti London végóráit, hiszen a brit pénzügyi szektor 418 ezer embernek ad munkát, miközben Párizsba 2800, Frankfurtba 1800, Dublinba 1200 pénzügyi szakember érkezett a 2016-os referendum óta. Ugyanakkor a koronavírus-járvány, amely a foglalkoztatásban a home office terjedésével szabályos forradalmat hozott, a pénzügyi világban is rámutatott valamire, aminek a Cityben nem fognak örülni.

A londoni belváros nagy előnyének tartották, hogy egy négyzetmérföldes körzetbe koncentrálja a pénzügyi szakma legkülönfélébb ágazatában dolgozókat, vezetőket, vállalati jogászokat, azaz fizikailag egy helyen bárki elérhető. A járvány alatt megerősödött online kommunikációs szolgáltatások azt mutatták, hogy az Európa különböző városaiban lévő együttműködő partnereknek sokkal kevesebb fizikai találkozás is elég ahhoz, hogy ellássák közös feladataikat.