A Japánnal tervezett folytatólagossági megállapodás nem készül el a brexit március 29-én esedékes időpontjáig - mondta Liam Fox a BBC televíziónak.

A külkereskedelmi tárca csütörtökön külön közleményben tudatta azt is, hogy az Európai Unió és Törökország közötti vámuniós megállapodás folytatólagos nagy-britanniai érvényesíthetőségéről intézkedő megállapodás véglegesítésére sem lesz már idő a brit kilépés előtt.

Kapcsolódó

Nagy-Britannia az EU tagjaként 40 nemzetközi szabadkereskedelmi egyezmény részese. E megállapodások 71 külső országra és térségre terjednek ki.

Az EU éppen tavaly kötött szabadkereskedelmi megállapodást Japánnal is. A megállapodás felszámolja a kétoldalú árukereskedelemre kivetett vámokat, megnyitja a szolgáltatások és a közbeszerzések piacát, emellett közös szabályrendszert és szabványokat hoz létre.

Az Európai Unió és Japán együtt a világgazdasági szintű hazai össztermék (GDP) csaknem 30 százalékát állítja elő, közös részesedésük a világkereskedelmi forgalomból megközelíti a 40 százalékot.

Liam Fox a csütörtöki BBC-interjúban kijelentette: Nagy-Britannia részese lehetne az EU külső szabadkereskedelmi megállapodásainak a brexit után is, ha a brit parlament elfogadná a kilépés feltételeiről szóló megállapodást.

Az EU-val novemberben aláírt kilépési egyezményt a londoni alsóház a múlt hónapban példátlan, 230 fős többséggel elutasította, elsősorban az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését célzó készenléti mechanizmus (backstop) miatt. A kormányzó Konzervatív Párt frakciójának keményvonalas brexit-tábora ugyanis attól tart, hogy a backstop-záradék - ha alkalmazása szükségesé válik - az Egyesült Királyságot végleg vámuniós viszonyrendszerben tartaná az EU-val.

A brit külkereskedelmi miniszter szerint, akik nem hajlandók megszavazni a brexit-megállapodást, közös felelősséget viselnek majd azért, ha az esetleges megállapodás nélküli brexit miatt súlyos nehézségek keletkeznek a brit külkereskedelmi forgalomban.

Liam Fox kijelentette ugyanakkor: nem lehet, hogy a brit kormány egyoldalúan kizárja a megállapodás nélküli brexit lehetőségét - ahogy azt a brit üzleti szektor szakmai szervezetei folyamatosan követelik -, mert ezzel saját pozícióit gyengítené az EU-val folytatott tárgyalásokon.

Fox még 2017-ben, egy üzleti rendezvényen azt mondta, hogy a brit kormány célja a külső országokkal kötött összes uniós szabadkereskedelmi szerződés folytatólagosságának biztosítása kétoldalú szerződésekkel a brexit időpontjáig.

Nagy-Britannia azonban eddig mindössze Svájccal, Izraellel, a Palesztin Hatósággal, Chilével, a Feröer-szigetekkel és néhány afrikai országgal kötött ilyen folytatólagossági kereskedelmi szerződést.

A Brit Iparszövetség (CBI) vezérigazgatója, Carolyn Fairbairn minapi nyilatkozatában kijelentette: "veszélyhelyzeti állapottal" ér fel a brit gazdaság számára az a tény, hogy London eddig csak ilyen csekély számú folytatólagossági kereskedelmi szerződést tudott tető alá hozni kétoldalú alapon.

A CBI vezetője szerint különösen az jelenthet súlyos kereskedelmi kiesést, hogy Japánnal és Dél-Koreával nincs ilyen kétoldalú megállapodása a brit kormánynak.

A CBI adatai szerint a Dél-Koreába irányuló brit export 67 százalékkal bővült az EU és Dél-Korea szabadkereskedelmi megállapodásának megkötése utáni öt évben, a japán piac által felvett brit kivitel éves értéke pedig 10 milliárd font (csaknem 3700 milliárd forint).