Theresa May miniszterelnök előző nap jelentette be teljesen váratlanul az előrehozott választások tervét, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy a jelenleginél erőteljesebb választói mandátummal szeretné elkezdeni a brit EU-tagság megszűnéséről folytatandó tárgyalássorozatot az Európai Unióval.

May indoklásában szerepelt az is, hogy az ellenzék igyekszik akadályozni a Brexit-folyamatot, kihasználva a kormányzó Konzervatív Párt csekély, az összes többi frakció létszámához képest mindössze 17 fős alsóházi többségét, és ezért is szükséges a megerősített mandátum.

A jelenlegi választási törvény öt évben rögzíti a parlament mandátumát, vagyis a 2015-ben megtartott legutóbbi választások után 2020-ban lett volna esedékes az újabb választás. A törvény szerint ez azonban felülírható, ha az alsóházi képviselők kétharmados többséggel megszavazzák a soron kívüli választásokat.

A szerdai alsóházi voksoláson ennél is sokkal nagyobb arányban hagyták jóvá a képviselők az előrehozott választások megtartását. A kormány indítványára 522-en, ellene 13-an szavaztak. A jelenlegi parlamentet az uralkodó várhatóan május 3-án oszlatja fel, és ekkor kezdődik a hivatalos választási kampányidőszak.

Ilyenre 1966-ban volt példa

Legutóbb több mint ötven éve, 1966-ban fordult elő, hogy hivatalban lévő brit kormányfő az előző választások után kevesebb mint négy évvel önszántából előrehozott választásokat írt ki. Abban az évben Harold Wilson munkáspárti miniszterelnök alig 17 hónap után hirdetett újabb választásokat, mivel pártjának mindössze négyfős többsége volt az alsóházban. Wilson számítása bevált: az újabb választások után a többi frakció összlétszámát 96 fővel meghaladó munkáspárti frakcióval a háta mögött alakíthatott új kormányt.

A jelenlegi felmérések egyelőre alátámasztják Theresa May hasonló reményeit is. A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov a The Times megbízásából elvégzett - a tekintélyes konzervatív brit napilap által szerdán ismertetett - legutóbbi felméréssorozatában kimutatta, hogy a választók 43 százaléka voksolna a konzervatívokra, 24 százalékuk a Munkáspártra, 11 százalék pedig a Liberális Demokratákra.

A YouGov politikai és társadalmi közvélemény-kutatásokért felelős igazgatója, Anthony Wells a The Timesnak azt mondta, hogy ha a júniusi választásokon ez a megoszlás érvényesül, a Konzervatív Párt 382 fős alsóházi frakcióval alakíthatna új kormányt. Wells számításai szerint ez azt jelentené, hogy a konzervatívok alsóházi létszámfölénye az összes többi frakció együttes létszámához képest 114 főre bővülne a jelenlegi 17-ről.

Lesz-e tévévita?

Az egyelőre nem hivatalos kampányidőszak első komolyabb konfliktusa azon robbant ki, hogy legyen-e a választás előtt televíziós vita a pártok vezetői között. Theresa May miniszterelnök ezt jelenleg határozottan elveti, azzal az indokkal, hogy ő inkább közvetlenül a választókerületekben kívánja ismertetni programját, Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője azonban ragaszkodik a televíziós vitához, és ebben a többi párt vezetői is Corbynt támogatják.

A Sky Data közvélemény-kutató szerdán elvégzett gyorsfelmérése szerint a választók jelentős többsége is szeretne televíziós vitát: a megkérdezettek 61 százaléka tartotta indokoltnak, hogy a pártok vezetői tévévitán mérjék össze választási programjukat, és csak 31 százalék ellenezte az ötletet.

Az ITV kereskedelmi televíziós társaság szerdán már bejelentette, hogy mindenképpen rendezni kíván egy ilyen vitaműsort, akkor is, ha Theresa May azon nem vesz részt. A BBC közszolgálati médiatársaság egyelőre annyit közölt, hogy később alakítja ki álláspontját ebben a kérdésben.

A választások előtti televíziós vitáknak nincs hosszú időre visszanyúló hagyományuk Nagy-Britanniában: először a 2010-es választások kampányában volt ilyen vitaműsor a pártvezetők részvételével.