Theresa May keddi nagy kudarca után is azt gondolhatta, hogy egy utolsó nagy rohammal keresztül viheti akaratát a parlamenten, azaz elfogadtathatja kormánya és az EU válási megállapodását, amit a T. Ház kétszer utasított el óriási többséggel - vezetett elő érdekes találgatást Robert Shrimsley, a Financial Times publicistája, és végül kitűnő jósnak bizonyult. A miniszterelnök a január közepi első voksoláson 230 fős különbséggel vesztett, míg február 12-én már csak 149 főssel. Még két kör, és elfogynak az ellenzők, sőt meglehet a többség.

Hallgatva a kormányfő rekedt hangon elmondott beszédét a második kudarc után az FT szakírójának az a benyomása támadt, hogy May pontosan erre a következtetésre jutott. A különbség annyi, hogy szerencsés esetben elég lesz egy újabb szavazás a brexittervről, amelyen végre meglehet a többség a javaslat elfogadtatásához. May B terve azonos volt az A tervvel és vélhetően a C azonos lesz a B-vel.

Pókertrükkök

A második szavazás megmutatta, hogyan érhetei el a célját a miniszterelnök: addig kell szorongatni a keményvonalas, brexiter konzervatív képviselőket, míg végül beadják a derekukat, és a harmadik körben, igennel szavaznak. Eddig is pókerjátszmát játszott a parlamenttel csak úgy tűnik, rossz taktikával.

A hiba az volt, hogy egyszerre igyekezett nyomást gyakorolni a brexiterekre és az Európa-pártiakra: az egyikre azzal, hogy ha nem szavazzák meg a brexittervet, akkor olyan politikai folyamatok indulnak el - például újabb függetlenségi népszavazás jöhet -, amelynek végén ki sem lép az ország az EU-ból. A másikra azzal, hogy ha nem állnak a kormány javaslata mellé, akkor jöhet a megállapodás nélküli, durva szakítás az EU-val.

Ez a módszer azért nem vált be, mert a két tábor arra várt, hogy a másik adja be a derekát, s végül egyik sem engedett. May arra bazírozott, hogy az összes lehetőség lebegtetésével szövetségeseket talál a parlamenti minden táborában, mégpedig párthovatartozástól függetlenül. Így eljöhet az a pillanat, amikor a kormány az ellenzéki Munkáspárt egy részének támogatásával érvényesítheti akaratát, megkerülheti azt a problémát, hogy a kormánypárt képviselőinek egy része a kormány ellen szavaz.

Változtatás

Az új helyzetben nem tehet mást, mint hogy egyértelműen az egyik oldalra állt. Nevezetesen a puha brexit és az EU-ban maradás pártján állókat választja alkalmai szövetségesnek, amíg meg tudja törni a kemény brexiterek akaratát. A szerdai és a csütörtöki szavazás már ennek jegyében telik.

Az első voksolás arról szólt, elutasítják-e a képviselők a megállapodás nélküli brexit megtörténtét március 29-én. May szabad kezet adott a kormánypárti képviselőknek, hogy mire szavaznak, amivel garantálta, hogy ezt a lehetőséget hatalmas többséggel utasítsa el a T. Ház. Valóban így is történt, a londoni alsóház elutasította annak a lehetőségét, hogy az Egyesült Királyság bármikor, bármilyen körülmények között válási megállapodás nélkül lépjen ki az Európai Unióból.

Hasonló többség várható azon a szavazáson csütörtökön, amelyen arról döntenek, elhalasszák-e a kilépés dátumát, ám a szerdai voksolás eredménye feladta a kormánynak a magas labdát arra, hogy március 20-án harmadszor is bevigye a T. Ház elé brexittervét. Mivel a helyzet az, hogy a parlament mintegy egyszer és mindenkorra elvetette a megállapodás nélküli kilépés lehetőségét, a kormány válási megállapodásának újabb szavazásával felkínálják az EU-val kötött egyezségen alapuló kilépés lehetőségének támogatását a képviselőknek.

Nyomásgyakorlás

A kormányfő eközben jelezte, hogy az új helyzeten később előállhatnak a képviselők saját javaslataikkal a brexitre vonatkozóan, amivel utat nyitott az Egyesült Királyság kvázi EU-tagságát megvalósító koncepciók beterjesztése előtt is. Ha ezek közül az egyik véletlenül átmenne, vége lenne a függetlenségről szőtt álmoknak. Nem véletlen, hogy ettől a lehetőségtől égnek áll a brexiterek haja.

Mindezek mögött az a számítás lehet, hogy bár a kormány brexitmegállapodásának második szavazása is csúfos kudarccal végződött, érezhető volt a brexiterek megingása. May utolsó pillanatra időzített hétfő éjjeli show-ja Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, amelyen bejelentette, hogy sikerült áttörést elérnie a koncepció módosításában, majdnem bejött.

Sajnálatos módon a kormány jogi főtanácsadója, Geoffrey Cox leleplezte a trükköt, mivel olyan jogi állásfoglalást hozott, amelyből kiderült, hogy ez nem igaz.

Jöhet a harmadik

Röviden: a brexiterek ellenállása gyengül - lehet, hogy legközelebb el is enyészik. A miniszterelnök gondja az, hogy ha a dolgok így mennek tovább, akkor a parlament előbb-utóbb végleg kiveszi a kezéből az irányítást. Az is igaz viszont, hogy ezzel a brexiterek is tisztában vannak. Ezért meg kell találnia az alkalmat brexitterve harmadik parlamenti szavazására.

Az FT publicistája valószínűleg azt kívánja, hogy úgy jöjjön be a lottóötöse, ahogy ez a jóslata, ugyanis a kormány a csütörtöki szavazást kissé módosítva újra előállhat saját brexittervével. Várhatóan olyan előterjesztést nyújtanak be, amely szerint a parlament abban az esetben kéri fel a kormányt a kilépés elhalasztására március 29-éről egy későbbi dátumra, ha 20-án a kormány-EU válási megállapodás harmadik szavazásán is elbukik ez a javaslat.

Az esélyek nem látszanak jónak. A BBC élő parlamenti tudósítás szerint brexiterek szerdán este jelezték, hogy csak azért sem szavazzák meg a kormány előterjesztését, akárhányszor viszik is azt a T. Ház elé. Az észak-ír unionista párt (DUP), amelynek tíz képviselőjére szükség van a kormánytöbbséghez, szinten azt jelezte, hogy nem szándékozik változtatni elutasító álláspontján.