Az angol font jó érzésű erősödéssel reagált mind a dollárral, mind az euróval szemben arra a sajtóértesülésre, amely szerint az EU jelentős engedményt tett a londoni kormánynak a brexitmegállapodásról folytatott tárgyalásokon - írta a CNBC. A Times a tárgyalásokhoz közel álló forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Brüsszel belemenne Boris Johnson miniszterelnök és csapata egyik ötletének elfogadásába - némi módosítással.

Johnson egyik módosítási javaslata az előde, Theresa May kormánya és az EU között létrejött válási megállapodáson az lenne, hogy az Északír Nemzetgyűlés időről időre szavazhatna Észak-Írország státusáról az Egyesült Királyságon belül. Alapesetben az ország része maradna az egységes európai piacnak - miközben Anglia, Skócia és Wales, azaz Nagy-Britannia kilépne abból és az EU-s vámunióból is -, ám a kis brit tagország vezető testülete úgy dönthetne, hogy feladva ezt kettősséget csatlakozik társaihoz. Ezzel megszűnne a közöttük lévő szabályozási különbség, de valóságos vámhatár alakulna ki Észak-Írország és Írország között.

Kapcsolódó

Nem kis változtatás

A brit kormány javaslatát annyiban módosítaná az EU, hogy a nemzetgyűlés csak kettős többséggel dönthetne az egységes európai piac és a vámunió elhagyásáról, azaz vélhetően az ország mindkét vallási közösségében többséget kellene szerezni ehhez a lépéshez. Ez lehetővé tenné az ír nacionalistáknak, hogy mindaddig fenntartsák a fennálló helyzetet, amíg valóban lehetővé nem válik egy olyan vámrendszer bevezetése, amely nem igényelne vámellenőrzést az ír-északír határon.

Nem meglepő, hogy a Northern Irish Democratic Unionist Party nevű brit unionista párt egyik vezető politikusa, Jeffrey Donaldson "gazdasági őrültségnek" minősítette az ötletet. Országának legnagyobb kereskedelmi partnere Nagy-Britannia, ám ez a javaslat éppen ebben a relációban húznak vámot a felek közé. (Ezt akarta a Johnson-féle javaslat elkerülni azzal, hogy Észak-Írországot is kiléptetné a vámunióból, és csak az egységes piacon hagyná bent, mi viszont az EU szerint gazdasági őrültség, mert dupla határt hozna létre: egy vámhatárt Észak-Írország és Írország között és egy szabályozási határt az Ír-tengeren az egységes piacon lévő Észak-Írország és az azon kívülre kerülő Nagy-Britannia között.)

A nagy nap

Ezért aztán a szakértők úgy látják, hogy nem köt válási megállapodást egymással a londoni kormány és az EU az unió október 17-18-ai csúcsértekezletéig (Michel Barnier EU-s főtárgyaló szerint a megállapodás megkötése nagyon nehéznek látszik, de lehetséges), így a brit parlament sorsdöntő ülésre ülhet össze október 19-én szombaton - derül ki a BBC cikkéből. Az alsóház 1939. szeptember 2-a, a második világháború kitörését követő nap óta csak négyszer ülésezett szombaton, utoljára 1982. április 3-án, hogy döntsön az argentin hadsereg által megszállt Falkland-szigetek elleni háborúról.

Az előzetes hírek szerint mind a kormány, mind az ellenzék meg akarja ragadni a kezdeményezést ezen a napon. Az előbbi döntési javaslatok sorozatát nyújthatja be, amelyek teljesen szélsőséges döntési lehetőségeket kínálhatnak a képviselőknek. A két véglet: akarja-e a parlament az Egyesült Királyság EU-s kilépési kérelmének egyoldalú visszavonását, illetve akarják-e, hogy a szigetország az érvényben lévő október 31-ei határidővel megállapodás nélkül távozzon az unióból?

Izgalmas év vége jön

Az ellenzéki szövetség, amely az ellenzéki pártokon belül azokra a kormánypárti képviselőkre is számíthat, akik azt tartják a legfontosabbnak, hogy az ország ne szakadjon ki megállapodás nélkül az EU-ból, mintegy látni akarja, amit Johnson aláírja a brexit elhalasztásáról szóló kérelmét, és elküldi azt Brüsszelbe. Bár szeptember elején hoztak egy törvényt (Benn Act), ami erre kötelezi a miniszterelnököt, ha nem tud október 19-éig tető aláhozni egy válási egyezséget, a kormányfő azt állítja, hogy kész figyelmen kívül hagyni ezt a jogszabályt, és hírek szerint a Downing Street 10.-ben keresik a jogi lehetőséget a Benn Act megkerülésére.

A font árfolyammozgásából arra lehet következtetni, hogy a befektetők a legvalószínűbb forgatókönyvnek azt tartják, hogy Johnson - a parlamentre és az EU-ra hárítva a felelősséget az október 31-ei (puha vagy kemény) brexit elmaradásáért - kérni fogja a halasztást, majd a törvényhozással egyetértésben előrehozott választásokat írnak ki az Egyesült Királyságban. Ennek kimenetele megjósolhatatlan.

Az EU a Guardian értesülése szerint akár a jövő nyárig is kész haladékot adni a brexitre, hogy a választás után még egy újabb referendumot is megtarthassanak az Egyesült Királyságban a kilépés feltételeiről. Az ellenzéki Munkáspárt azt ígéri, hogy ha nyerne, akkor új egyezséget kötne Brüsszellel, amelyet népszavazásra bocsátana.