Enyhén szólva meglepő hírek érkeznek Londonból azt követően, hogy Theresa May miniszterelnök bejelentette: a kormány elhalasztja az EU-val kötött brexitmegállapodásáról szóló szavazást, amit kedden kellett volna lebonyolítani a parlament alsóházában. Nem csupán a képviselők nem kaptak választ Maytől arra a kérdésre, hogy mikor szándékozik bevinni a javaslatot a "T. Ház" elé, hanem saját kormányának egyik fontos tagja, Andrea Leadsom, a képviselőház vezetője sem. Mint Laura Hughes, a Financial Times újságírója megtudta, a hétfő délelőtti kormányülésen érdeklődött erről, ám hiába. Később az újságírókat arról tájékoztatták, hogy január a valószínű dátum.
A Guardian idézi Liam Fox külkereskedelmi minisztert, aki azt mondta Chris Masonnak, a BBC munkatársának, hogy örülne, ha szavazás karácsony után lenne. Ezzel minden bizonnyal megerősíti azokat a találgatásokat, hogy januárra csúszhat a kormány brexittervéről szóló parlamenti voksolás, miközben vészesen közeledik az Egyesült Királyság formális EU-s kilépésének március 29-ei dátuma.
Mit kaphat?
A miniszterelnök bejelentette, hogy a követező napokban igyekszik változtatásokat elérni a javaslaton az EU brüsszeli központjában, illetve tagállamainál. Uniós szakértők szerint azonban az EU legfeljebb apró változtatásokra hajlandó, a legkritikusabb kérdésben, az úgynevezett biztonsági tartalék ügyében nem lesz változtatás. Ezt hétfőn este Donald Tusk az Európai Tanács elnöke megerősítette.
E szerint ha a brit kilépést követően 2020 végéig a felek nem tudnak megállapodni az EU és az Egyesült Királyság új kereskedelmi kapcsolatairól, akkor az utóbbi meghatározatlan ideig ideiglenesen az EU-s vámunióban marad, miközben Észak-Írország része marad az egységes európai piacnak is. Ezt a brexiter politikusok névleges kilépésnek tartják, ezért elutasítják, a parlamenti kormánytöbbség biztosításához szükséges észak-ír unionista párt (DUP) pedig azért veti el, mert szabályozási határ alakulna ki Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi tagállama között, amit az elválás egy formájaként értelmeznek.
Kétségbeesett próbálkozás
Mujtaba Rahman az Eurasia Group tanácsadó cég szakértője egyetértve ezzel felhívja a figyelmet arra is, hogy May az elmúlt napokban a háttérben megpróbált tárgyalni az EU-val, ám kudarcot vallott. A kormányfő a hétfőn lemondott szavazás előtti hét végén azzal próbálta menteni reménytelen helyzetét, hogy uniós vezetőkkel folytatott telefonbeszélgetéseken kérte a válási megállapodás felpuhítását - fogalmazott elemzésében Rahman.
Abban bízott, hogy az ír biztonsági tartalék ügyében kaphat valami engedményt - a brexiterek és a DUP ezt egyszerűen ki akarják vetetni az egyezményből -, amit az utolsó pillanatban a képviselők elé terjeszthet, akik így megkegyelmeznek neki, és megszavazzák a brexitjavaslatot.
Az EU-s tárgyaló partnerek azonban csak annyit ajánlottak, hogy pontosíthatják az egyezmény szövegét, nem voltak hajlandóak azt fogyaszthatóbbá tenni a brit parlament tagjainak. Magyarán visszautasították May kétségbeesett kísérletét arra, hogy újranyissák a megkötött és az uniós vezetőn novemberi rendkívüli csúcsértekezletén jóváhagyott megállapodást. Brüsszelben hiányolták, hogy nem derült ki, mit is akar pontosan London, és nem vette jól ki magát, hogy a brit vezető nem volt hajlandó tájékoztatást adni arról, mi lenne a következő lépése, ha a parlament leszavazná a kormány indítványát.
Halvány eredmény
Rahman szerint May valószínűleg azért halasztotta el a szavazást, mert engedett a pártjából érkező nyomásnak, miszerint kezdjen rendkívüli tárgyalásokat Brüsszelben a válási megállapodás felpuhításáról az európai vezetők csütörtök-pénteki csúcstalálkozója előtt. A szakértő úgy látja, hogy ezeken sem fogja elérni az egyezség kinyitását, azaz a tárgyalások újrakezdését. Az uniós vezetők nem lesznek nyitottak a brit kérésekre, különösen, hogy néhány hete lezárták a kilépési egyezmény ügyét.
A szavazás elhalasztásával vékony jégre lépett a miniszterelnök. Ez egy igen szokatlan lépés a brit demokráciában és arra utal, hogy a kormányfő gyenge. Fel fognak erősödni azok a vádak, hogy elvesztette a hatalmát, kicsúszott a kezéből az brexitfolyamat irányítása, emellett erősíti azt a hangulatot is, miszerint a kormány a végnapjait éli.
Ugyanakkor vélhetően ez volt a kisebbik rossz, amit választhatott, hiszen a kormányjavaslatot három számjegyű többséggel is leszavazhatták a hatszáz fős parlamentben. May nyert egy kis időt, ám saját pártján, a Konzervatív Párton belül egyre szaporodó bírálói úgy láthatják, hogy csak annyit ért el, hogy később kell lemondania a miniszterelnöki bársonyszékről.