Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke Nagy-Britanniába látogatott, hogy tanácsokat osztogasson a briteknek, hogyan kellene kilépniük az EU-ból - kezdődik a Bloomberg beszámolója. Emellett egy "very big trade dealt", azaz állati jó kereskedelmi megállapodást ígért nekik azt követően, hogy megszabadulnak az EU-s korlátoktól. Eközben az egyre kiterjedtebb nemzetközi kereskedelmi háború, amit éppen ő indított el egy évvel ezelőtt, kérdésessé teszi, hogy teljesíthetné-e ezt az ígéretet.

Akkoriban egyébként bírálta Theresa May miniszterelnök válási megállapodását, amit az EU-val kötött, illetve támogatásáról biztosította Boris Johnsont, az egyik legismertebb brexiter politikust. Ehhez a kettőhöz, most is tartotta magát: az ajánlja a briteknek, hogy lépjenek ki megállapodás nélkül az unióból - végül is nem rá ütnek vissza ennek következményei -, és továbbra is Johnson mögött áll. Utóbbi azóta May legesélyesebb utódjelöltjévé vált.

Mi a helyzet?

Trumpnak bejöhet, hogy a kormány 2018-as brexitterve végleg megbukott, ám továbbra sem tudni, hogy lehetne fenntartani az ír határ szabad átjárhatóságát. A közélet iránt érdeklődőknek deja vu érzése lehet hallgatva a konzervatív párt kormányfőaspiránsait. Újra tárgyalnák kormány-EU megállapodás ír kiegészítését, amely biztosítaná a határ nyitottságát azon az áron, hogy Észak-Írország az egységes európai piac része maradna, miközben a több brit tagállam csak a vámunióban maradna benn. Elkerülnék a megállapodás nélküli válást. Találnának olyan megoldást, amelynek elfogadásához nem lenne szükség az ellenzék támogatására. Csakhogy ezt mind megpróbálta May - hiába.

Három évvel a referendum után a brexit ismét belpolitikai témává vált az Egyesült Királyságban. A 13 miniszterelnök-aspiránst úgy vezeti elő elképzeléseit a kilépés levezényléséről, hogy nem veszi figyelembe, milyen válasz érkezhet ezekre Brüsszelből. Sokan közülük újratárgyalnák a tavalyi megállapodást, miközben az EU világossá tette, hogy nem hajlandó kinyitni a lezárt fejezetet. A legismertebb jelöltek ötletei sem mentesek az ellentmondásoktól.

Boris Johnson

Boris Johnson volt külügyminiszter, a 2016-os brexitkampány "arca" eddig nem sokat beszélt. Pártjának és közvetve az országnak is azt ajánlja, hogy megpróbálja újratárgyalni az EU-val a brexitalkut, s ha ez nem sikerül, akkor október 31-én megállapodás nélkül kilépteti az országot az unióból. Nem pusztán Trump szimpátiáját élvezi, hanem a Konzervatív Párt tagságáét is, így ő fogadóirodák favoritja.

Michael Gove

Michael Gove környezetvédelmi miniszter szintén brexiter, korábban Johnson szövetségese volt, ám eltávolodtak egymástól. Eddig nem vezette elő brexittervét, de úgy ismerik, mint aki kész a kompromisszumra az EU-val. (Végig támogatta a jelenlegi kormány EU-s megállapodását, mondván: csak lépjen ki az ország minél kisebb zökkenővel, a többit majd megoldják utána.) Sajtóhírek szerint kész lenne eltolni a brexit időpontját 2020 végéig - inkább ezt választaná, mint az válási megállapodás nélküli távozást annak súlyos gazdasági és politikai következményeivel.

Jeremy Hunt

Jeremy Hunt jelenlegi külügyminisztert azzal vádolják, hogy bizonytalan: volt remainer (azaz EU-ban maradást támogató), míg jelenleg brexiter. Az megállapodás nélküli kilépést öngyilkosságnak tartja, úgy véli, hogy ennél az is jobb lenne, ha a parlament kierőszakolná az előrehozott választások tartását. Meg akarja változtatni az ír kiegészítést.

Dominic Raab

Dominic Raab volt brexitügyi miniszter újra akarja tárgyalni az ír kiegészítést. Ha ez nem sikerül, akkor szerinte egyértelmű, hogy az Egyesült Királyságnak megállapodás nélkül kell elhagynia az Európai Uniót.

Sajid Javid

Sajid Javid belügyminiszter valamilyen alternatívát keresne az ír kiegészítésre. Nem akarja az október végi kilépési határidő eltolását, de tisztában van azzal, hogy ha ő lesz a miniszterelnök, rákényszerülhet erre.

Matt Hancock

Matt Hancock egészségügyi miniszter ragaszkodna az október 31-ei kilépéshez, ám ezt egy válási megállapodást követően képzeli el. A távozás után erősen rajta lenne, hogy alternatív megoldást találjon az ír határ problémájára. Az üzleti világ jelöltjeként tálalja magát és azt állítja, hogy Brüsszelben nyitottak az ír helyzet orvoslására vonatkozó elképzelésére. Szerinte a megállapodás nélküli kilépés ki van zárva.

Andrea Leadsom

Andrea Leadsom, a kormány parlamenti kapcsolattartó minisztere az utolsók közt lépett ki a kormányból májusban. Úgy véli, hogy mivel az EU nem hajlandó újratárgyalni a válási egyezséget, fel kell készülni a megállapodás nélküli brexitre. Ezért az uniós vezetőkkel egy "megfelelően menedzselt kilépésről" akar tárgyalni.

Sam Gyimah

Sam Gyimah korábbi felsőoktatási miniszter halvány esélyekkel indul, mert a tory tagság túlnyomó részben brexitpárti. Támogatja a második függetlenségi népszavazás megtartását, amivel nem sok hívet találhat a pártban.

Mit fed a "kitűnő" ajánlat valójában?

Trump amerikai-brit szabadkereskedelmi ajánlatával az a legnagyobb gond, hogy egyelőre nem tudni - és október végéig vagy egy még későbbi időpontig nem is derül ki -, hogy az Egyesült Királyság milyen kereskedelmi kapcsolatban lesz a jövőben az EU-val. Ha szoros marad a viszony, az kizárja, hogy az USA-val - vagy bármely más országgal - attól eltérő kapcsolatot alakítsanak ki. Az Egyesült Államok garabonciás elnöke azt ajánlja a briteknek, hogy váljanak el az uniótól megállapodás nélkül, mert akkor úgy szerződnek országaik egymással, ahogy akarnak.

Más szóval arra bátorítja a jövendő londoni vezetést, hogy játsszon kemény játékot Brüsszellel, majd úgy üljön le Washingtonnal, hogy nem sokat tud kínálni a kereskedelemben a másik félnek, miközben tárgyaló delegációja tapasztalatlan emberekből áll, szemben az asztal másik oldalán ülő amerikai szakértőkkel, akik számos kemény szabadkereskedelmi alkuban edződtek. A brit közvélemény eközben nem szeretné, ha országában nem érvényesülnének az uniós élelmiszerstandardok, továbbá ha az USA kedvéért, meg kellene nyitni a Nemzeti Egészségügyi Szolgálatot (NHS) az amerikai cégek előtt.