A londoni gazdasági napilapnak Hubertus Väth, a frankfurti pénzügyi szolgáltatási szektor érdekvédelmi szervezetének vezérigazgatója elmondta, hogy a következő öt évben tízezer londoni banki állás áttelepítésével számol. Frankfurt "jelzésnél immár többnek számító" megkereséseket kapott az öt legnagyobb amerikai bankcsoport közül háromtól, valamint svájci, japán, koreai és indiai bankoktól. Väth szerint ezek a cégek már eldöntötték, vagy most készítik elő a döntést arról, hogy Frankfurtban hoznak létre telephelyeket.
A Financial Times más forrásai szerint a Londonban honos amerikai nagybankok közül a JP Morgan, a Morgan Stanley és a Bank of America-Merrill Lynch "rövidített listáján" szerepel Frankfurt a lehetséges európai helyszínek között, bár a bankok terveit "jól ismerő" források szerint valószínű, hogy ezek a cégek több EU-országban terítik majd a Londonból áttelepítendő tevékenységeket.
Az elemzés szerint tavaly, a brit EU-tagságról tartott népszavazás után Dublin is nagy reményeket fűzött ahhoz, hogy sikerül átcsábítania bankokat Londonból, és egyes citybeli pénzügyi szolgáltatók foglalkoznak is azzal a gondolattal, hogy az ír fővárosba telepítsenek egyes tevékenységeket. Közéjük tartozik a Bank of America-Merrill Lynch, a Royal Bank of Scotland, a Barclays és a Morgan Stanley.
Írország emellett jelentős vonzerőt gyakorol az alapkezelői ágazatra is. A dublini központú befektetési társaságok által kezelt tőke 2003-ban 500 milliárd euró, tavaly már 3800 milliárd euró volt. (Kiderült, mikor indítják el a britek a kilépést.)
Londoni pénzügyi elemzők is borúlátóan ítélik meg a City kilátásait, különös tekintettel arra, hogy a brit kormány tervei szerint Nagy Britannia az EU-tagság megszűnésével kilépne az Európai Unió egységes belső piacáról is. Egyes elemzőházak szerint ez azzal fenyeget, hogy a londoni bankok elveszíthetik szolgáltatásnyújtási engedélyeiket az euróövezetben.
Ennek lehetséges hatásairól a legátfogóbb tanulmányt az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég állította össze.
A ház modellszámításai szerint a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő citybeli üzleti aktivitás 40-50 százalékkal zuhanna, 18-20 milliárd font (6500-7200 milliárd forint) bevételkiesést és 31-35 ezer munkahely megszűnését okozná a londoni pénzügyi szolgáltatási szektorban.
Ez azonban csak a közvetlen hatás lenne, a tovagyűrűző másodlagos hatások miatt még további 14-18 milliárd font bevétel és 34-40 ezer munkahely kerülhet veszélybe. A legrosszabb forgatókönyv szélsőértékhatása így akár 38 milliárd font (csaknem 14 ezer milliárd forint) bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszűnésével is járhat a Cityben az Oliver Wyman londoni elemzői szerint.