Az Egyesült Királyság tárgyaló delegációja úgy érzékeli, hogy az EU megkeményítette álláspontját a két fél kereskedelmi egyezményéről szóló tárgyalásokon az utolsó pillanatban, ami azzal a veszéllyel jár, hogy az elmúlt napok optimista hangulata ellenére nem lehet tető alá hozni az egyezmény javaslattervezetét - írta a Bloomberg december 4-én hajnalban kiadott tudósításában. Az ügy előzménye, hogy a francia kormány vétóval fenyeget arra az esetre, ha a megállapodás feltételeit nem látja elfogadhatónak.

Ez azon a tájékoztatón derült ki, amelyet Michel Barnier, az EU brexitügyi főtárgyalója tartott az uniós tagállamok állandó brüsszeli nagyköveteinek másfél nappal korábban. A szabadkereskedelmi egyezményt a napokban szeretnék tető alá hozni a tárgyaló felek, hogy azt az Európai Tanács és Parlament, valamint a EU-tagországok törvényhozásai és a brit parlament is jóvá hagyhassa december végéig. Az új rendszernek ugyanis 2021. január 1-jén élesben kellene indulnia.

Kapcsolódó

Adok-kapok

A Bloombergnek kiszivárogtatott információk szerint a francia nagykövet hangot adott kormánya aggályának miszerint az EU-s tárgyaló delegáció túl sok engedményt ad a brit félnek annak érdekében, hogy végre össze tudják ütni az egyezmény szövegét. Az is gondot jelenthet, hogy túl kevés idő maradt a megállapodás alapos tanulmányozására. Franciaország ugyanakkor nincs egyedül, valójában egy országcsoport élén fogalmazta meg ezeket a kétségeket. A francia álláspontot támogatja Belgium, Hollandia és Dánia.

Uniós források szerint ebben semmi új nincsen, az EU-tagországok nem álltak elő új igényekkel, csak a meglévők érvényesítését várják a tárgyalóktól. Egyes szakértők szerint a brit fél színjátékot játszik, a megállapodás lebegtetésével azt akarják demonstrálni, hogy valójában a londoni kormány engedményeket tesz az utolsó pillanatban. Az ügyhöz közel álló források továbbra is lehetségesnek tartják az egyezség nyélbe ütését a következő napokban. Lehet, hogy ehhez szükség lesz egy Boris Johnson brit miniszterelnök és Ursula van der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közti telefonbeszélgetésre.

Ej, ráérünk arra még

A videokonferenciás tájékoztatón, amelyet Barnier Londonból tartott, ahol éppen tárgyalt - pénteken már visszautazott Brüsszelbe -, több ország nagykövete is azt mondta, hogy nem lenne katasztrófa, ha nem jönne össze idén a megállapodás. Igaz ugyan, hogy ez esetben január 1-jétől a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vámszabályai lépének életbe a szigetország és a kontinens országai közötti kereskedelemben, ám 2021-ben fel lehetne venni a tárgyalások fonalát, és később be lehetne vezetni egy szabadkereskedelmi rendszert.

Barnier szerint ez nem ilyen egyszerű, már amennyiben ő és csapata megbízása december 31-éig szól. Ha a tárgyalások 2021-ben folytatódnának, akkor az EU-nak új főtárgyalót kell megbíznia, új mandátummal, beleértve ebbe a megállapodás tető alá hozásának határidejét is. Addig is igyekezett megnyugtatni a diplomatákat, hogy szigorúan tartja magát ahhoz, amivel megbízták. Ezt ellenőrizhették volna a jelen lévők, ha megkapták volna megállapodás készülő tervezetét, ám a főtárgyaló ezt nem bocsátotta rendelkezésükre, mert azzal utat nyitott volna szöveg gányolása előtt.

Apró lépések

A felek elértek eredményeket a gazdasági szabályozási rendszer összehangolása terén, de London egyelőre nem részletezte milyen nemzeti állami támogatási rendszert kíván bevezetni, és hogyan kerülhetnék el, hogy ez ne juttassa olyan segítséghez a brit vállalatokat, amelyek versenyelőnyt jelentenének nekik uniós versenytársaikkal szemben.

A halászat terén, ami a francia aggodalmak fő célpontja, elsősorban az a vitat tárgya, hogy milyen hosszú időre kössenek egyezséget a felek. London évenként megújított egyezséget akar, ami Párizsnak elfogadhatatlan. Ezentúl nincs egyetértés a brit felségvizek távolságáról a partoktól és a halfajtákról és mennyiségekről, amit a halászok kifoghatnak.

Végül ott lebeg a tárgyalók feje felett a brit kormány belső piaci törvénye, amely részben felülírná az egy éve megkötött brit-EU brexitmegállapodást. Ez érthetően az ír nagykövetet érdekelte a legjobban, ugyanis az egyezség célja, hogy az ír-északír határ nyitott maradhasson. Ehhez Észak-Írországnak a EU egységes piacán kell maradnia, miközben Nagy-Britannia angolosan távozik egy külön vám- és szabályozási rezsimbe.