Theresa May brit miniszterelnök letette a főesküt, hogy végrehajtja kormánya nyár elején elfogadott brexitstratégiáját, amivel elkezdődött egy olyan politikai csata Nagy-Britanniában, amely eldönti az ország és a kormányfő sorsát is - számolt be a Financial Times (FT).
E terv lényege, hogy az Egyesült Királyság az áruforgalomban és az agrárgazdaságban az egységes uniós piac része maradna, míg a szolgáltatások terén elválna az EU-tól. May a nyári szünet után összehívta kormányát, hogy ennek szellemében a további teendőkről egyeztessenek. A kabinet két kulcsfigurája, David Davis brexitügyi miniszter és Boris Johnson, a külügyi tárca vezetője már nem lesz ott, mert néhány nappal a stratégia elfogadása után lemondtak posztjukról.
Kihívás készül házon belülről
Ezzel egyidejűleg a kormánypárt, a toryk brexiter képviselői körében is formálódik egy válási terv, amely szerint a kormánynak az EU-Kanada szabadkereskedelmi megállapodáshoz hasonló egyezséget kellene kötnie az unióval. Johnson, e csoport egyik frontembere a Telegraph című konzervatív lapban rátámadt volt főnökére, mondván: a kormány stratégia egyenlő azzal, hogy a szigetország leteszi a fegyvert az EU-val folytatott tárgyalásokon.
Ha az ország akár részben az egységes piac része marad, miközben az EU-n kívüli államként nem szólhat bele az ily módon rá is vonatkozó szabályok kialakításába, akkor a lehető legrosszabb lehetőséget választja a brit kilépés elképzelhető forgatókönyvei közül.
Az FT úgy tudja, hogy az 70 euroszkeptikus konzervatív parlamenti képviselő, amely European Research Groupnak nevezi magát, és amelyet az egyik legkeményebb brexiter, Jacob Rees-Mogg képviselő vezet, még ebben a hónapban nyilvánosságra akarja hozni saját brexittervét. Ezzel közvetlen kihívást intézhetnek saját kormányuk ellen, ezen belül megkérdőjelezhetik Theresa May felhatalmazását az ország vezetésére.
Alternatív javaslat szintén házon belülről
Az unós tagság fenntartása mellett álló konzervatív képviselők ugyanazért ellenzik a kormány javaslatát, mint brexiter társaik: megvalósulásával a szigetország az EU-s szabályok szolgai követésére kárhoztatná magát. Ők azonban másfelé keresnék a kiutat kínáló megoldást.
Egyikük, Nick Boles, az óvatos brexit pártján álló Michael Gove környezetvédelmi miniszter közeli szövetségese azt javasolja, hogy Nagy-Britannia a 2019. március 29-ei kilépés után ideiglenesen maradjon teljes egészében az egységes piac része, és a kormány kezdjen tárgyalásokat egy szabadkereskedelmi egyezményről. Ahogy ezek eredményre vezetnek, teljessé válhat az Egyesült Királyság függetlensége az EU-tól.
A toryk nézőpontjából az a gond ezzel a javaslattal, hogy a 2022-ben esedékes parlamenti választásoknak úgy mennének neki, hogy érvényben maradna az emberek szabad áramlásának uniós elve, azaz továbbra is szabadon érkezhetnének az EU-ba a kelet-közép-európai vendégmunkások, illetve az Egyesült Királyságnak hozzá kellene járulnia a közös uniós költségvetéshez.
A britek többsége ennek éppen ellenkezőjére szavazott a 2016-os függetlenségi népszavazáson, így kívánságuk teljesítésének elmaradásáért a kormánypártot büntethetnék a szavazáson
A nagy gondok
A kormánypárt legnagyobb gondját a maradáspárti Justine Greening parlamenti képviselő fogalmazta meg: az emberek jobban elutasítják a kormány brexitstratégiáját, mint a hírhedten gyűlölt poll taxot. Ez egy helyi adó volt, amelyet Margaret Thatcher miniszterelnök vezetett be 1990-ben, és néhány év múlva meg kellett szüntetni. A közvélemény-kutatások szerint a szavazók 12 százaléka támogatja May koncepcióját, míg annak idején a poll taxot a választók harmada elfogadta.
May másik nagy gondja, hogy Michael Barnier, az EU brexitügyi főtárgyalója a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott hét végi interjújában kijelentette: erősen ellenzi a londoni kormány brexitervét. Egyebek mellett azt kifogásolja, a bonyolult kétféle vámtarifarendszer kezelése az őrületbe kergetné az ezzel foglalkozó tisztviselőket a La Manche csatorna mindkét partján.
Forgatókönyvek
A helyzetet bonyolítja, hogy hiába fordul a parlament a kormány ellen, nincs olyan javaslat - például a kanadai mintájú válás -, amely megkapná a képviselők többségének támogatását. Így patthelyzet alakulhat ki, amelyben vagy lemond a miniszterelnök, ami belpolitikai káoszhoz vezetne a brit kilépést megelőző hónapokban (súlyos gazdasági következményekkel), vagy megkérik az EU-t, hogy tolja ki az európai alapszerződés 50. cikkelye alapján elkezdett kilépés hátáridejét a jövő év március végétől, azaz felfüggesztik a brexitet.
A brexiterek attól tartanak, hogy ez a forgatókönyv a szívüknek kedves uniós kilépés végét jelentené. Különösen erős lenne ennek az esélye, ha napirendre kerülne egy népszavazás kiírása a kormány népszerűtlen brexitstratégiájáról, vagy ha egy a fejlemények nyomán előrehozott választásokat tartanának, amelyen az inkább maradás párti - vagy legalábbis az EU-s vámunió fenntartását támogató - ellenzéki Munkáspárt kerülhet hatalomra.
Közeledik a drámai végkifejlet
May az FT szerkesztői szerint tudja, hogy terve népszerűtlen pártján beül és Brüsszelben is, de arra bazírozhat, hogy annak legrémisztőbb alternatívája az Egyesült Királyság válási megállapodás nélküli kizuhanása az EU-ból, ami a Csatorna mindkét partján nagy gazdasági károkat okozna.
Ezt a pókerpartira kész hozzáállást tükrözi a miniszterelnök szóvivőjének nyilatkozata, miszerint a kormány javaslatáról lehet tárgyalni és megszerezhető hozzá a parlament támogatása. A körülmények ismeretében igen bátor állítás igazságtartalmáról még az év vége előtt meg fogunk bizonyosodni, és akármi lesz is végeredmény, drámai következményei lesznek.
A fotó forrása: Szabó Dániel/Napi.hu