Boris Johnson, az Egyesült Királyság miniszterelnöke a kormányzását meghatározó legfontosabb döntés előtt áll: vagy elfogadja azt a kereskedelmi megállapodást, amit a londoni kormány és az EU tárgyalódelegációja kidolgozott, vagy nem - írja a Bloomberg. Az előbbi esetben új szabadkereskedelmi megállapodás alapján folytatódik 2021. január 1-je után az unió és a szigetország kereskedelme, az utóbbiban a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) vámszabályai és kvótái lépnek életbe. A második forgatókönyv megvalósulása mindkét félnek, komoly gazdasági kárt okozna, ám mivel az Egyesült Királyság a kisebb bölény ebben az öklelésben, a fejjel egymásnak rohanás a szigetországnak okozna nagyobb fejfájást.

Johnson a lehető legrosszabbkor kerül válaszút elé. Akkor kell döntenie az országa messze legnagyobb kereskedelmi partnerével folytatandó kapcsolatok jövőjéről, amikor az Angliában feltűnt új koronavírus-variáns miatt teljesen elszigetelődött a szigetország, ami borítékolhatóan extra nagy gazdasági károkat fog okozni. Eközben a kormánypárt politikusai közül sokan egyszerre tartják túlzásnak a járvány miatt bevezetett korlátozásokat és követelik, hogy ne menjen bele a megállapodásba, ami elkerülhetetlenül engedményeket tartalmaz az EU-nak.

Nyugat-európai falanx

Nem lehet néhány órán belül újabb kötelezettségeket vállalni az eddigieken túl - nyilatkozta Simon Coveney ír külügyminiszter az RTE Radiónak. - Franciaország, Hollandia, Dánia, Belgium és Írország nem akar már további ajánlatokat támogatni, mert úgy látja, hogy azokkal már saját érdekeit sértené.

Az Európai Parlament, amelynek december 31-éig jóvá kell hagynia a szakértői tárgyalásokon kidolgozott megállapodást azt üzente a tárgyalóknak, hogy nem lesz képes az év végéig ratifikálni az egyezséget, ha vasárnap éjfélig nem kapja meg az arról szóló tervezetet. Ez nem történt meg, így most azt a ritkán élesített lehetőséget fontolgatják Brüsszelben, hogy ideiglenesen fogadnák el az egyezséget, ha megszületne végre, abban bízva, hogy az érintett parlamentek az újévben megerősítik azt.

Uniós engedmények

Az engedmények, amelyekre az ír miniszterelnök célzott a hét végén hangzottak el az EU részéről. A halászati kvótákkal kapcsolatban azt javasolták, hogy a jelenleg érvényben lévő 650 millió euró értékű halnál 25 százalékkal kisebb legyen az uniós halászok kvótája, az Egyesült Királyság azonban továbbra is 60 százalékos csökkentést vár el az EU-tól - tudta meg a Bloomberg az ügyhöz közelálló, nevük elhallgatását kérő informátoroktól.

Az uniós tárgyalók 10 évről hat évre mérsékelték javaslatukat azzal az átmeneti idővel kapcsolatban, amelyben az EU-s halászok behajózhatnának a brit felségvizekre anélkül, hogy a brit haditengerészet a tenger fenekére küldené őket. A londoni kormány azonban maximum három év haladékot adna arra, hogy szitává lövessen mindenkit, aki engedély nélkül bemerészkedik a szigetország felségvizeire.

A vállalati támogatások terén az EU lecövekelt elutasító magatartása mellett. A brit fél be akarja vetetni a vizsgálati körbe azokat a forrásokat, amelyeket a decemberi EU-csúcson elfogadott 750 milliárd eurós helyreállítási alapból fizetnek ki az uniós cégeknek állami támogatások formájában mint tiltott támogatásokat, ám az uniós tárgyalók ettől elzárkóznak.

Ketyeg az óra

Johnson összehívta a brit kormány vészhelyzeti bizottságát hétfőre, hogy megtárgyalják a vírusmutáció miatt bevezetett nemzetközi utazási korlátozások hatását. Eközben a font 2,5 százalékkal gyengült a dollárral szemben, ami legrosszabb fejlemény a járvány márciusi kitörése óta. Londonban is vannak, akik felvetik, hogy meg kéne hosszabbítani az év végi határidőt a tárgyalások lefolytatására, ám ez a kormányfő szerint sem politikai, sem jogi szempontból nem lehetséges. David Frost, a brit kormány brexitügyi főtárgyalója 25 munkatársa társaságában Brüsszelben várja, hogy Johnson elszánja magát a döntésre.