Boris Johnson brit miniszterelnök kétséget kizáróan helyet fog kapni a brit történelemben, csak az a kérdés, mit fognak a nevéhez kötni - írja Robert Shrimsley, a Financial Times (FT) belpolitikai publicistája. Először úgy nézett ki, hogy a brexittel írja be a nevét a történelemkönyvekbe, miután a 2016-os népszavazáson a brexitkampány arca volt, majd a kilépés végrehajtását ígérve megnyerte a tavaly év végi parlamenti választásokat és idén januárban kormánya ki is vitte az Egyesült Királyságot az EU-ból. Aztán jött a pandémia, aminek cikk-cakkos kezelése szintén emlékezetes marad.

A legfrissebb lehetőség azonban az, hogy Johnson lesz az a brit miniszterelnök, akinek regnálása alatt felbomlik a brit unió. Ezt a lehetőséget már Londonban is felismerték, ami nem volt nehéz, miután a Nicola Sturgeon (képünkön), a Skót Nemzeti Párt (SNP) elnöke, skót első miniszter vezetésével az edinburgh-i kormány elismert teljesítmény nyújtott a koronaválság kezelésében és a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a skótok többsége a függetlenség pártján áll.

Kapcsolódó

Jól megkavarta

A problémát részben Johnson okozta - véli az FT publicistája. A 2014 őszén tartott skót függetlenségi népszavazásnak egy generációra le kellett volna vennie az ügyet a napirendről, de két évre rá a britek többsége az uniós kilépésre szavazott, ami új helyzetet teremtett, miután a skótok többsége viszont a maradás mellett volt.

Johnson elődje, Theresa May kormányfő és és Ruth Davidson, a Konzervatív Párt korábbi skóciai vezetője a 2017-es parlamenti választáson elérte, hogy az SNP támogatottsága 37 százalékra csökkenjen Skóciában, ám a 2019-es szavazáson, amelyen a toryk már Johnson vezetésével indultak, 45 százalékot szereztek. Az ottani konzervatívok ugyanis ellenzik a brexitet bármi áron, amit a brit miniszterelnök és csapata képvisel. Ma a brit unionisták is úgy látják, hogy Johnson, aki magasról tesz az EU-párti britekre, taszítja a skótokat.

Egy újabb skót függetlenségi népszavazáshoz a londoni kormány belegyezésére is szükség lenne, és a kormány álláspontja eddig az volt, hogy akármilyen hangosan is követelnék ezt a skótok, ki van zárva, hogy hozzájáruljanak ehhez. Abban bíztak, hogy egy az SNP korábbi elnöke körüli botrány és a pandémia meggyengíti a skót nacionalistákat, ám ennek ellenkezője történt. A botrány lecsengett, a járványt, legalábbis a kommunikációban, Sturgeon jobban kezelte, mint Johnson, ami erősítette népszerűségét.

Jó reggelt kívánunk!

A brit unionisták azt látják az egyetlen pozitív jelnek a londoni vezetés háza táján, hogy a kormányt elkezdte aggasztani a skót függetlenség lehetősége. Az SNP-t nem lehet úgy lenyomni, mint a Liberális Demokratákat - figyelmeztetett egyikük az EU-párti liberálisokra utalva. Például a legkeményebb skót nacionalisták elkezdtek egy új pártot szervezni, hogy kihasználják a bonyolult skóciai választási rendszer szabályait a nacionalista voksok maximalizálására. Skóciában 2021-ben lesznek helyi parlamenti választások. Ha az SNP a függetlenségi népszavazás ígéretével ezen győz, az nagyon megnehezítené a referendum kiírásának megtagadását.

Külön gond, hogy a brit tisztviselői kar olajat önt a tűzre. Úgy bánnak az önálló skót és walesi kormánnyal, mintha megyei önkormányzatok lennének, nem önálló országok vezetői. A napokban egy Nagy-Britannia egészére vonatkozó törvényt, úgy készítettek el, hogy sem Sturgeonnal, sem Mark Drakeford walesi első miniszterrel nem egyeztettek róla. Az illetékes skót és walesi miniszterek ki is vonultak az egyeztetésről, amit a javaslat elkészülte után Londonban kezdeményeztek.

Gond a felek közti bizalom teljes hiánya is. Az úgynevezett devolution rendszerét, amely a központi kormányzattól hatásköröket telepít Nagy-Britannia tagállamainak kormányaihoz, nem arra találták ki, hogy az uniót kikezdő konfliktusokat kezeljen. És ez csak rosszabb lenne, ha az USA-brit kereskedelmi tárgyalásokon az utóbbi fél hozzájárulna az amerikai mezőgazdasági termékek behozatalához, mivel ezek nem felelnek meg a skót élelmiszer-biztonsági standardoknak. Lehet, hogy Johnsonnak választania kell majd a skótok megtartása és a USA-brit megállapodás között.

Kínos érvek

May és Davidson 2017-ben le tudta szerelni a skótokat azzal, hogy nekik sincs szükségük egy újabb felfordulásra. A brexitre, a pandémiára és a skót költségvetés rossz helyzetére hivatkozva meg lehet próbálkozni ezzel újra. Más kérdés, hogy ironikus a gazdasági bajokra hivatkozni, amikor a briteket azzal óvták az EU-s szakítástól, hogy tönkre teszi a gazdaságukat.

A londoni kormány arról papolhat, hogy a szétváló országrészek közt meg kell maradnia a szabályozási összhangnak, mert ez a feltétele a zavartalan a gazdasági együttműködés folytatásának. Csak hát ez megint emlékeztet valamire: az EU éppen ezt kéri a brit kormánytól a kettejük új kereskedelmi viszonyáról folyó tárgyalásokon.

Durva végeredmény

A fiatal generációk súlyának növekedése és a felek közti ellentét erősödése a skót függetlenség irányába mutat. Londonban abban bízhatnak, hogy az SNP nem szerez többséget jövőre a skót parlamentben. Ha azonban Johnson keménykedik a referendum kiírásának megtagadásával, akkor a nacionalisták kiírnak egy illegális szavazást.

Ezzel elidegeníthetik magukat az európai kormányoktól, amelyek nem hívei a szeparatista mozgalmaknak, ugyanakkor felerősíthetik a panaszkodást, a nacionalisták kedvenc szórakozását. És Johnson mint brexiter pontosan tudja, milyen következményei lehetnek a nacionalista hangulat felszításának - véli az FT cikkírója, hozzátéve: a történelem nem fog kesztyűs kézzel bánni vele.