Jo Johnson, aki bátyjával ellentétben Nagy-Britannia EU-tagsága mellett kampányolt a két évvel ezelőtti népszavazáson, péntek este jelentette be távozását a kormányból. Komoly feltűnést keltő, váratlan lépését is azzal indokolta, hogy a brit kormány által a brexit feltételrendszerére kidolgozott javaslatoknak "semmi közük" az EU-tagságról 2016-ban tartott - a kilépést pártolók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött - referendum kampányában tett, illetve az azóta elhangzott ígéretekhez.

Jo Johnson a 2016-os népszavazáson a további EU-tagságra voksolt, bátyja, Boris Johnson ugyanakkor a népszavazás keményvonalas brexit-párti kampánytáborának frontembere volt, és külügyminiszterként is ezt az irányvonalat képviselte.

Kapcsolódó

Boris Johnson azért is távozott a nyáron a külügyi tárca éléről, mert megítélése szerint a brit kormány brexit-stratégiája Nagy-Britanniát az Európai Unió "vazallusává", sőt "gyarmatává" tenné.

Jo Johnson ugyanakkor a BBC rádiónak adott szombati nyilatkozatában - bátyját név szerint nem említve - kijelentette: az EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazás kampányában olyan ígéretek hangzottak el, amelyekről bebizonyosodott, hogy teljesíthetetlenek.

Olyan brexitet ígértek nekünk, amely lehetővé teszi, hogy világszerte mindenkivel kereskedelmi megállapodásokat köthessünk, de azzal a megállapodással, amellyel (Theresa May) miniszterelnök készül előállni, ettől messze leszünk

- fogalmazott a volt államtitkár.

Jo Johnson szerint a kialakulóban lévő feltételrendszerrel az a kampányígéret sem teljesülhet, hogy a brit gazdaság "alacsony adóterhelésű szingapúri tigrissé" válhat Európa szomszédságában. Ezek az ígéretek a fantázia birodalmába tartoztak, és ez be is bizonyosodott róluk.

Mindez olyan mértékben különbözik mindattól, amiről a népszavazás idején szó volt, hogy a demokrácia megcsúfolása lenne, ha a kormány nem kérdezné meg a választókat arról, hogy "ebben az elképesztően reménytelenné vált" alaphelyzetben is ki akarnak-e még lépni egyáltalán az EU-ból - mondta Jo Johnson a szombati BBC-műsorban.

Nem részletezte, hogy a 2016-os népszavazás kampányígéretei közül melyek azok, amelyeket hamisnak tart. A bátyja vezette kampány központi - és legsúlyosabban bírált - eleme ugyanakkor az az állítás volt, hogy Nagy-Britanniának az EU-tagság heti 350 millió fontjába (csaknem 130 milliárd forintjába) kerül, és ezt inkább a brit állami egészségügyi ellátórendszerre (NHS) kellene költeni. Ez az állítás azonnal heves támadások kereszttüzébe került, és még a brexit-tábor más prominens képviselői közül is többen elhatárolódtak tőle, a brit statisztikai hivatal pedig azzal vádolta Boris Johnsont, hogy hivatalos statisztikai adatokkal élt vissza.

Jogi szakértők minapi közös felhívásukban - amelyet másfél ezren írtak alá - hasonló okokra hivatkozva megkérdőjelezték az EU-tagságról tartott 2016-os népszavazás érvényességét. A brit kormány azonban rendre mereven elutasítja az újabb népszavazás kiírásának lehetőségét.