Elképzelhető-e, hogy az Egyesült Királyság lakói újra szavazzanak országuk kilépéséről az Európai Unióból, és ha igen, milyen feltételek teljesülése esetén valósulhat meg ez a forgatókönyv? Ezt a kérdést járja körül a Financial Times (FT) cikke, amely érdekes eredményt hoz. Egy biztos, ahogy közeledik a kilépés 2019. március végi dátuma, úgy erősödnek a spekulációk ezzel a lehetőséggel kapcsolatban - a Nagy-Britanniában élő, dolgozó magyaroknak az lenne a legjobb, ha egy ilyen referendum eredményeként az EU tagja maradna az ország.

A találgatások egyik oka, hogy a kormányzó Konzervatív Párton belül nő a feszültség azt követően, hogy az EU-tagállamok vezetői szeptemberi salzburgi informális csúcsértekezletükön elutasították Theresa May miniszterelnök brexittervét, arra kérve kollégájukat, hogy finomítson elképzelésein. A másik ok, hogy az ellenzéki Munkáspárt ezt követő konferenciája támogatta az "emberek megkérdezését", ha más lehetőség nem kínálkozik a kilépést követő EU-brit viszony meghatározására.

Kiindulópontok

A helyzet jelenleg az, hogy a kormány határozottan elutasítja a népszavazás lehetőségét, mondván: a szavazók 2016. júniusában eldöntötték, mit akarnak. A Munkáspárt álláspontja bonyolult. Ha a kormány aláír egy válási megállapodást az EU-val, de nem tudja azt elfogadtatni a brit parlamenttel, akkor előrehozott választást kezdeményeznek. Ha ez nem jön össze, akkor az egyik lehetőség, hogy kampányt indítanak egy a brexit feltételeiről tartandó népszavazás kiírásáért.

A munkáspárti forgatókönyv könnyen teljesülhet. Ha ugyanis a miniszterelnök sikeresen összeüt egy egyezséget az EU-val, akkor azt a Munkáspárt biztosan leszavazza, hiszen azt ígérték a kongresszusukon, hogy csak olyan egyezséget támogatnak, amelynek nyomán semmi sem változna az Egyesült Királyság és az EU kapcsolatában. A párthoz csatlakozhatnak azok a konzervatív képviselők, akik elutasítják a kormány nyár óta érvényben lévő brexitstratégiáját, mert az részlegesen bent tartaná az EU-ban a szigetországot.

Hatalmas blamázs

Egy ilyen elutasító parlamenti döntés katasztrofális blamázs lenne a kormány számára, így a Munkáspárt benyújthatna egy bizalmatlansági indítványt. Ezt azonban már bizonyára nem szavaznák meg a tory rebellisek, mert saját kormányuk megbuktatása és a parlament feloszlatása már nem áll érdekükben.

Hogy az ezt követő belpolitikai válság hova vezetne, az egy jó kérdés. A parlament megpróbálhatja visszaküldeni a miniszterelnököt Brüsszelbe, hogy alkudjon ki egy új üzletet, ám erre már aligha lenne idő 2019 márciusa előtt. A második lehetőség, hogy May lemond, és a toryk vezetőválasztást tartanak, ám ez is hónapokat vehet igénybe, amire szintén nincs idő.

Végül a harmadik, hogy nem tesznek semmit, hagyják, hogy az ország haladjon a válási megállapodás nélküli brexit felé, ám ez olyan károkat okozna az országnak, hogy a parlamenti képviselők aligha vállalják fel ezt a lehetőséget. Mindez növeli az esélyét annak, hogy egy újabb referendummal keressenek kiutat a holtpontról.

Kérdés a kérdés

További vitatéma, hogy milyen kérdéseket tehetnének fel a szavazóknak. Sok EU-párti politikus úgy véli, hogy ha May elveszti a szavazást a Westminsterben, akkor meg kell adni a lehetőséget az embereknek, hogy az uniós tagság fenntartása mellett voksoljanak. Ezért lehet a kérdéspár nagyon éles: kilépjenek-e az EU-ból megállapodás nélkül vállalva annak minden következményét vagy maradjon az ország az unió tagja.

Egyesek felvetik a háromkérdéses referendum lehetőségét: kövessék a kormány stratégiáját, vagy ne alkudozzanak az EU-val, vagy maradjanak az EU-ban. Ennek eredményét nem lenne egyszerű összesíteni. Végül vannak olyan munkáspárti politikusok, akik szerint a bennmaradás lehetősége nem kerülhet fel a szavazólapra a korábbi referendum egyértelmű döntése után.

Lesz vagy nem lesz?

Az idő kevés egy népszavazás megrendezéséhez, ám sok uniós szakértő úgy véli, hogy Brüsszel elfogadná, ha London azt kérné, hogy tolják ki a kilépés dátumát jövő márciusról. Ugyanakkor ezzel nem sokat nyernének, mert a voksolást a május végi európai parlamenti választás előtt kellene megtartani, hogy ha úgy alakul, akkor azt Nagy-Britanniában is lebonyolíthassák.

Összességében több tényező hat a második referendum megtartása ellen. Az egyik, hogy ha a kormánynak sikerül megegyeznie a válásról az EU-val, akkor erős politikai nyomás nehezedne a parlamentre, hogy ne feküdjön ennek keresztbe. Mint a korábbiakból kiderült, ezt belpolitikai káosz követné.

A második tényező, hogy bár a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a maradást pártolja a lakosság 54 százaléka, ez nem elég nagy többség ahhoz, hogy az EU-párti politikusok biztosra mehessenek a népszavazás kikényszerítésével. Így aztán jelenleg az a megfigyelők fő várakozása, hogy May összehoz egy válási megállapodást és a parlament meg fogja azt szavazni.

Támadásba lendült a kihívó

Boris Johnson volt külügyminiszter, jelenleg konzervatív parlamenti képviselő olyan cikket tett közzé a toryk kongresszusa előtt, amit nehéz nem úgy értékelni: bejelentkezett a pártvezetői tisztségre - írta a Bloomberg. A hosszú esszé címe: Tervem egy jobb brexitért. Ebben válaszol azoknak a bírálóinak, akik azt várták, hogy fejtse ki részletesen alternatív álláspontját a kormány elképzeléseivel szemben. Úgy véli, hogy szuper Kanada megállapodást (azaz egy az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezménynél kedvezőbb egyezséget) kellene kötni, úgy, hogy ez ír-észak-ír határ átjárhatóságának ügyének megválaszolását eltolnák a kilépés utáni időre. Erre lehetőséget ad a 2020 decemberéig tartó átmeneti időszak, amelyben még a korábbi viszonyok maradnak érvényben a szigetország és az EU között.Johnson nem támadja közvetlenül Theresa Mayt, de közel kerül ehhez, amikor azt írja, hogy a kormány tárgyalási módszere erkölcsileg és szellemileg is megszégyeníti az Egyesült Királyságot. A brexiterek imádják a volt külügyminisztérium cikkét, a konzervatív irányultságú Telegraph, amelyben megjelent, szintén támogatja. Ugyanakkor továbbra is kérdéses, hogy a brexiter tory parlamenti képviselők elegen vannak-e ahhoz, hogy leváltassák a miniszterelnököt. Az EU-párti konzervatívok pedig jelezték, hogy nem támogatnak egy a kanadaihoz hasonló egyezményt, mert az sokkal rosszabb helyzetbe hozná az országot, mint amilyenben EU-tagként van. Brüsszelben arra számítanak, hogy a belharc miatt May a kongresszuson nem változtat eddigi álláspontján, ám utána engedményeket tesz majd, hogy összejöjjön a válási megállapodás.

A fotó forrása: Paul Ellis/AFP