A monetáris testület egyhangúlag szavazott a jelenlegi alapkamat fenntartására, és szintén egyhangú döntéssel változatlanul hagyta a gazdaságösztönző célú eszközvásárlási programok keretét is.

A Bank of England 2016 augusztusában, az akkor végrehajtott kamatcsökkentéssel együtt 435 milliárd fontra (164 ezer milliárd forintra) emelte a mennyiségi enyhítésre fordítható állampapír-vásárlási keretet az addig kihelyezett 375 milliárd fontról, és külön tízmilliárd fontos eszközvásárlási programot is meghirdetett befektetési besorolású - vagyis jó minőségű, alacsony hozamú - vállalati kötvényekre.

Kapcsolódó

A májusi kamatdöntő ülés eredményének csütörtöki bejelentése után közzétett új, 44 oldalas negyedéves inflációs jelentésben a Bank of England ugyanakkor javította a brit gazdaság növekedésére adott előrejelzéseit. Az új prognózis szerint a brit hazai össztermék (GDP) az idén 1,5 százalékkal, jövőre 1,6 százalékkal, 2021-ben 2,1 százalékkal növekedhet. (A jegybank az eggyel korábbi, februári inflációs jelentésben még rontotta idei és jövő évi növekedési prognózisait: az általa addig várt 1,7 százalékról 1,2 százalékra módosította idei GDP-bővülési becslését, 2020-ra szóló GDP-növekedési prognózisát pedig 1,7 százalékról 1,5 százalékra vette vissza.)

A februári inflációs jelentésben a Bank of England egynegyedes esélyt valószínűsített arra, hogy a brit gazdaság az idei év második felében egy időre recesszióba kerül. A csütörtökön bemutatott új inflációs jelentésben azonban recessziós előrejelzés már nem szerepel.

A központi bank várakozása szerint a végleges első negyedévi GDP-adat 0,5 százalékos negyedéves összevetésű növekedést jelez majd, részben a brit és az európai uniós vállalati szektorokban tapasztalt, a várakozásokat meghaladó készletbeszerzések miatt. E fokozott ütemű készletfelhalmozások hajtóerejét a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) korábbi - azóta kétszer meghosszabbított, jelenleg október 31-ig terjedő - határidőinek közeledése adta. A hajtóerő a májusi inflációs jelentés szerint átmeneti lesz, és a második negyedéves GDP-növekedés várhatóan 0,2 százalék körüli ütemre lassul.

Mindezen hatásokat szétterítve azonban a brit gazdasági növekedés alapvető üteme a korábban vártnál valamivel erőteljesebb, bár minimális mértékben elmarad a növekedési potenciáltól - áll az új inflációs jelentésben.

A jegybank szerint a brexit-folyamatot övező bizonytalanság különösen jelentős hatást gyakorol a beruházásokra, amelyek értéke egy éve folyamatosan csökken. Ennek ellenére azonban a hosszabb távú, háromévi előrejelzési távlaton belül fokozatos élénkülésre, ezzel párhuzamosan a munkanélküliség jelentős csökkenésére számítanak. A munkanélküliségi ráta 2022 második negyedében alig 3,5 százalék lesz; ez 1973 óta nem mért mélységi rekord lenne.

Mark Carney, a Bank of England kormányzója az inflációs jelentést bemutató csütörtöki sajtóértekezletén hangsúlyozta: ha a brit gazdaság teljesítménye a jegybank által jelenleg várt növekedési pálya mentén halad, a piac szereplők mostani várakozásainál nagyobb gyakoriságú és nagyobb mértékű kamatemelések válhatnak szükségessé.

Az árazásokból következtethetően a piac jelenleg csak egy 0,25 százalékpontos jegybanki kamatemeléssel számol a 2021-ig terjedő időszakban - írta az MTI.

A Pantheon Macroeconomics elemzőcég az inflációs jelentéshez fűzött gyorselemzésében közölte: várakozása szerint a Bank of England már az év vége előtt, legnagyobb valószínűséggel novemberben 1,00 százalékra emeli alapkamatát. A jegybank derűlátását az EY tanácsadó cég ITEM Club nevű londoni gazdasági kutatóintézete sem osztja, tavaszi előrejelzésükben ugyanis az eddig várt 1,5 százalékról 1,3 százalékra csökkentette a brit gazdaság idei növekedésére szóló becslését, és 1,7 százalékról 1,5 százalékra vette vissza 2020-ra adott prognózisát. A negatív felülvizsgálatot elsősorban a brexit-folyamat elhúzódó bizonytalanságaival indokolják.