A konzervatív párti brit miniszterelnök a Downing Street által vasárnap hajnalban ismertetett nyilatkozatában leszögezi: ha a konzervatív frakcióban és a kisebbségi tory kormányt kívülről támogató észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) képviselőcsoportjában nem teremthető meg a többség a brexit-megállapodás elfogadásához, akkor nem marad egyéb lehetőség, mint az alsóházban jelenlévő többi párt megkeresése.

A kormányfő nyilatkozatában nem szerepel név szerint a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt. May azonban már a hét elején bejelentette, hogy a patthelyzet feloldása végett kész Jeremy Corbynnal, a Munkáspárt vezetőjével közösen kidolgozni egy olyan tervet, amelynek alapján az Egyesült Királyság rendezett módon tud kilépni az Európai Unióból.

Kapcsolódó

A kormány és a Labour képviselői - az első alkalommal személyesen May és Corbyn - eddig háromszor ültek tárgyalóasztalhoz, egyelőre érdemi eredmény nélkül.

Sir Keir Starmer, a Labour árnyékkormányának brexit-ügyi miniszterjelöltje már a tárgyalások előtt jelezte, hogy a Munkáspárt a megbeszélés napirendjére akarja venni az újabb EU-népszavazás kiírását és az állandó jellegű vámuniós viszonyrendszer kialakítását az EU-val.

A brit kormány azonban mindkét lehetőséget határozottan elveti, és Jeremy Corbyn a pénteken zárult harmadik tárgyalási forduló után kijelentette, hogy nem észlelt "jelentősebb elmozdulást" a kormányzati álláspontban.

A Downing Street szóvivője szerint ugyanakkor a kormányoldal komoly javaslatokat terjesztett elő, és hajlandó változtatásokra is a brexit-megállapodáshoz kapcsolódó politikai nyilatkozatban, amely - egyelőre vázlatosan, kötelező jogi hatály nélkül - az Egyesült Királyság és az EU jövőbeni kapcsolatrendszerét körvonalazza.

Az Európai Unió egyértelmű álláspontja az, hogy az 585 oldalas brexit-megállapodás - amelyről novemberben állapodott meg London és Brüsszel - nem nyitható újra, de az EU a 26 oldalas politikai nyilatkozat módosításától nem zárkózik el.

Bedühödtek

A Konzervatív Párt keményvonalas brexit-táborán belül heves indulatokat kavart, hogy Theresa May bevonta a brexit-megállapodás sorsáról szóló egyeztetésekbe a Munkáspártot.

Jacob Rees-Mogg, az alsóházi tory frakció legbefolyásosabb keményvonalas brexit-párti csoportjának - European Research Group (Európai Kutatási Csoport, ERG) - vezetője minapi nyilatkozatában Jeremy Corbynra utalva úgy fogalmazott, hogy Theresa May "egy ismert marxistával" készül együttműködésre lépni, és ez "nem kelt túl nagy bizalmat konzervatív körökben".

May azonban vasárnapi nyilatkozatában leszögezi, hogy a kilépésről döntő 2016-os népszavazás kampánya nem a pártok közötti választóvonalak mentén zajlott, és a brexit ügyében vannak olyan kérdések, amelyekben a Konzervatív Párt és a Munkáspárt egyetért.

A kormányfő ezek között említette, hogy mindkét nagy párt szerint meg kell szüntetni az EU-n belüli szabad mozgás alapelvének nagy-britanniai érvényesítését, jó megállapodással kell kilépni az EU-ból, és meg kell védeni a brit munkahelyeket. Theresa May szerint ez alapot kínál egy olyan kompromisszumhoz, amely mögé többség sorakoztatható fel a parlamentben.

Nő a kockázat

May nyilatkozata szerint azonban minél tovább tart mindez, annál nagyobb a kockázata annak, hogy az Egyesült Királyság soha nem lép ki az EU-ból, márpedig alapvető fontosságú a népszavazás döntésének teljesítése.

A kormányfő közli, hogy ennek elérése végett a jövő heti soron kívüli EU-csúcson személyesen is kéri majd a rexit további "rövid" halasztásához a többi uniós vezető beleegyezését, és ha e haladék ideje alatt Londonban sikerül egyezségre jutni a brexit-megállapodásról, akkor az Egyesült Királyság hat héten belül kiléphet az EU-ból.

Theresa May hivatalosan már pénteken kérte a brexit legfeljebb június 30-ig terjedő halasztását Donald Tuskhoz, az Európai Tanács elnökéhez intézett levelében. A javaslat szerint ha e határidő előtt sikerül ratifikálni a brexit-megállapodást, akkor a halasztási időszak is előbb véget érne.

May levele szerint London valójában olyan ratifikációs menetrendre törekszik, amely még május 23. előtt lehetővé tenné a kilépést az Európai Unióból, ugyanis így az Egyesült Királyságnak nem kellene részt vennie az aznap kezdődő európai parlamenti választásokon.

A brit EU-tagság az eredeti menetrend szerint március 29-én szűnt volna meg, de a többi uniós tagállam egy halasztást már jóváhagyott a brit kormánynak.