A rendkívüli ülésen a kormány szavazásra akarta bocsátani az alsóházban a Boris Johnson által kialkudott kilépési megállapodást, amit az EU-s tagországok vezetői csütörtökön jóváhagytak. A megállapodást ugyanis jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a brit parlamentnek is. Theresa May előző kormányfő brexitmegállapodását háromszor is visszadobta az alsóház - olvasható a portálon.
Johnson már csütörtökön nehéz helyzetbe került, mivel nincs többsége az alsóházban, és a torykat a brit parlamentben támogató északír unionisták ellenezték a dealt, ahogy az ellenzéki pártok vezetői is. A nyilatkozatok alapján Johnsonnak sikerült meggyőzni saját pártja keménybrexit-párti tagjait, és a korábban általa kizárt tory képviselők többségét is, és úgy tűnt, szoros lehet majd, az lesz a kérdés a Munkáspártból mennyien szavazhatnak ki. Azonban előbb a többpárti indítványról szóló döntés lett a fontos, és ott alulmaradt a kormányfő.
Miután pedig újból szembementek a képviselők Johnsonnal (aki eddig még nem nyert meg szavazást az alsóházban), végül magáról a brexitmegállapodásról így nem volt külön szavazás szombaton.
A pártokon átívelő módosító indítvány lényege, hogy az alsóház "visszatartja a támogatását", amíg a kilépéshez szükséges törvényt is elfogadják a parlamentben. Benyújtói szerint ez azt is biztosítaná, hogy ne lehessen ezeknek a blokkolásával kierőltetni mégis egy rendezetlen brexitet, és biztosan maradna is idő a technikai jogszabályok elfogadásához.
Korábban az alsóház törvényben kötelezte arra a kormányfőt, hogy a szombati nap végén kérvényezze a brexit október 31-i dátumának halasztását az EU-tól, ha nem megy át addig megállapodás az alsóházon is. (és nem szavaznak kifejezetten a rendezetlen brexit támogatásáról a képviselők, amit korábban már többször elutasítottak). A módosító sikere azt jelentette, hogy Johnsonnak mindenképpen halasztást kellene kérnie.
Hó végéig abszolválni kéne a kilépést
Johnson elmondta, hogy a hét elején benyújtják majd a kilépési megállapodásról a törvényjavaslatot is a parlament elé, ami így kedd este hozhat fontos szavazást. Előbb azonban az lesz a kérdés, hogy mi történik a törvényben kikötött halasztási kérvénnyel. Johnson a módosító sikere után azt mondta, hogy továbbra is úgy gondolja, hogy a legjobb az lenne az Egyesült Királyságnak, ha az új megállapodásával lépnének ki október 31-én. Aztán pedig kijelentette. "Nem fogok halasztásról tárgyalni az EU-val, és a törvény sem erre kötelez" - mondta. "További halasztás rossz lenne az országnak."
Az egyelőre nem derült ki, hogy Johnson szembe akar-e menni a törvénnyel, vagy arra utalt, hogy ugyan el fog menni egy levél, de azt jelezni fogja valahogy az EU-nak, hogy mik a kormány szándékai. Ha nem egyszerűen halasztást kér, akkor biztosan jogi vita fog elindulni.
Ahogy arra a BBC is felhívta a figyelmet, egyelőre még nem kizárt annak a lehetősége, hogy ha a kilépési megállapodásról szóló törvényt elfogadnák, és az megjárná a parlament mindkét házát, akkor október 31-ig kilépjen az Egyesült Királyság az EU-ból. Azonban ellenzéki képviselők korábban is kételkedtek abban, hogy elég lenne a szükséges jogszabályok megszavazásához a hátralévő idő, és egyelőre az ehhez szükséges támogatás sem látszik Johnson megállapodása mögött.