Boris Johnson, az Egyesült Királyság új miniszterelnöke kész lehet arra, hogy a parlament és a kormány közti patthelyzetet a brexit ügyében egy előrehozott választással oldja fel - idézi sok szakértő véleményét a Financial Times (FT). Ez a forgatókönyv akár egy terv része is lehet annak tükrében, hogy Johnson megválasztása után elismételte elszántságát, hogy a brexit aktuális határidején, október 31-én kilépteti országát az Európai Unióból. Semmi "ha" és semmi "de", nem következhet e kijelentése után.
Lehet, hogy a politikus valójában már az előrehozott választásra készül, ugyanis úgy gondolja, hogy a parlament és a kormány között kialakult patthelyzet - az előbbi elutasítja a válási megállapodás nélküli brexitet, míg az utóbbi (legalábbis Johnson fogadkozása szerint) bevállalná -, így oldható fel. Emellett elképzelhető, hogy a miniszterelnök elővágással akarná megelőzni, hogy az ellenzéki Munkáspárt kényszerítse ki a rendkívüli szavazást, illetve hogy a brit függetlenség leghangosabb szószólója, Nigel Farage Brexit Pártja - amely szintén ellenzékben van a kormányzás nyűgével bajlódó konzervatívokkal szemben - tovább erősödjön a toryk rovására.
Két forgatókönyv
Az FT szakírói szerint egy rendkívüli szavazás jó pár csapdát tartogat a kormánypártnak, a kormánynak és a kormányfőnek. Két lehetőséget látnak: a szavazás vagy a brexit további elodázásához, illetve akár elmaradásához vezet, vagy éppen ellenkezőleg, az új parlamenttel együttműködve Johnson kiviheti az Egyesült Királyságot az EU-ból.
Mindkét lehetőség előzménye az lehet, hogy a miniszterelnöknek gondjai akadnak elődje brexitmegállapodásának átírásával. Kijelentette, hogy ki akarja vetetni abból az ír záradékot, amelynek alapján Észak-Írország hosszú ideig az uniós egységes része maradna, miközben az ország többi része csak a vámunióban maradna benn. Ez a feltétele annak, hogy az ír-észak-ír határ továbbra is szabadon átjárható maradjon. Az EU ezért ragaszkodik a záradékhoz.
Akár sikertelen lesz az egyezség megváltoztatása, akár sikeres, de a parlament elutasítja az új változatot is - ahogy a régivel tette háromszor -, Johnson előállhat a megállapodás nélküli brexit végrehajtásával - amit számtalanszor megígért. A parlamenti többség ezt is többször elutasította már, amit vélhetően újra megtenne, így a miniszterelnök a parlamenti választás kiírásával próbálhatná meg feloldani a patthelyzetet.
Mi lehet a vége
Ezt követően titokban szövetséget köthetne a Brexit Párt vezetőjével abban a reményben, hogy együtt a lehető legtöbb parlamenti mandátumot szerzik meg, s így brexit végrehajtásának egyértelmű többsége lesz a törvényhozásban.
Ezt segítheti, hogy a Munkáspárt a közkiadásokkal és más szakkérdésekkel kampányolna, miközben továbbra sem foglalna egyértelműen állást a brexittel kapcsolatban. Így Liberális Demokratákra hagynák az EU-ban maradás következetes, aktív támogatását, ám végül egymás elől szipkázhatnák el a szavazókat. (A brit választási rendszerben nincs listás szavazat, csak saját egyéni jelöltjeikre voksolnak a választók és a győztes, akármilyen icipici többsége is van megosztott ellenfeleivel szemben, mindent visz.)
A lázas brit politikai közéletben azonban nem borítékolható, hogy bejön a miniszterelnök számítása. Elődje, Theresa May a közvélemény-kutatásokra alapozva abban a biztos tudatban kezdeményezett előrehozott választást 2017 tavaszán, hogy jelentősen növelheti a kormánypárt parlamenti többségét. Ezzel szemben a toryk elvesztették az abszolút többséget, s csak egy kis brit unionista észak-ír párt (DUP) tíz képviselőjének külső támogatásával van meg a kormányzáshoz szükséges többségük.
A rövidebb út se rövidebb
Az FT szakírói szerint akármilyen valószínűtlen is, előfordulhat, hogy mind az EU 27 tagállama, mind a londoni kormány és a parlament is elfogad valamilyen kompromisszumot a válással kapcsolatban, így Johnson államférfiként pózolhat: jött, látott és 100 nap alatt elérte legfontosabb célját. E szerint a forgatókönyv szerint azért írathatna ki előrehozott választást, hogy a fényes győzelem árnyékában öt évre - a következő választási ciklusra - bebetonozza pozícióját.
Akármilyen okból is tartsanak választásokat ősszel Nagy-Britanniában, a kormányfő abban bízhat, hogy a konzervatívok elvesztenek ugyan néhány mandátumot az EU-ban maradást támogató Skóciában, illetve Délnyugat-Angliában, viszont több helyet szereznek az ország brexiter középső részén, illetve Észak-Angliában.
A tory parlamenti képviselők többségét egyelőre aggasztja a lehetőség, hogy a választóik elé kell állniuk, szerencsejátéknak tartanák ezt, mivel vagy bejön az a számítás, hogy a Johnson-féle új vezetőség lendületet ad a kampányuknak és visszacsábítja szavazóikat a Brexit Párttól, vagy nem. Egy konzervatív teoretikus úgy látja, hogy nőtt ugyan a szavazás kiírásának esélye, de még így sem éri el az 50 százalékot. Szerinte nem hozna annyi hasznot a pártnak, amennyit remélnek tőle.