Úgy tűnik, Nigel Farage, a brit Brexit Párt elnöke, az Egyesült Királyság függetlenségének egyik legelszántabb híve belátta, hogy ha pártja mind a 650 választókerületben indít jelölteket a december 12-ei választásokon, akkor jelentősen csökkenti a Konzervatív Párt esélyét, hogy megszerezze az új parlamentben az abszolút többséget, és január végén kivigye az országot az Európai Unióból.

Ezt azonban fogcsikorgatva tette, hiszen alig egy héttel korábban még azt ajánlotta a toryknak, hogy a Brexit Párt mindenütt visszalép a javukra, ha feladják kormányuk és EU válási megállapodását, és ezzel a "clean brexit" pártjára állnak - derül ki Robert Shrimsley, a Financial Times (FT) és Laura Kuenssberg, a BBC publicistájának cikkéből.

A párt abban a 317 választókerületben lépteti vissza indulóit, amelyekben a 2017-es szavazáson a Konzervatív Párt képviselőjelöltjei nyertek, ami nem pusztán üres gesztus. Az FT cikkírója idézi Matthew Goodwin politológust, aki felhívja a figyelmet arra, hogy annak idején az 50 legkisebb arányú tory győzelemből 35 olyan körzetben született, ahol a brexiter szavazók vannak többségben. Magyarán ahol a kicsi volt a konzervatív és a munkáspárti jelölt közti különbség, nem fogja fenyegetni a torykat egy brexitpárti kihívó, aki elviheti a szavazataik egy részét, olvasztva a többségüket.

Ellenhatás

Ezen a választáson azonban még ez sem jelenti azt, hogy a konzervatívok nyeregben érezhetnék magukat - állapítja meg mindkét szakíró. (Elvileg, ha a 317-et tutira vesszük, akkor már csak 9 további mandátumot kellene szerezniük a 326-hoz, amivel meglenne az abszolút parlamenti többség.) Először is ezzel feladják a magas labdát az EU-ban maradást vagy az óvatosabb kilépést támogató pártoknak, hogy összemossák a mérsékelt Konzervatív Pártot és a radikális Brexit Pártot. Azt mondhatják: Boris Johnson konzervatív miniszterelnök és Farage olyan, mint a borsó és a héja. A BBC cikkírója szerint akadhatnak nem szorosan elkötelezett tory szavazók, akiknek ezt nem bírja a gyomruk, sőt azt is rájuk süthetik, hogy a mindkettőjükkel jó viszonyban lévő Donald Trump amerikai elnök bábáskodott a szövetségük születésénél.

Az FT publicistája idéz egy tory stratégát, aki szerint Farage gesztusa több, mint a semmi, de csak akkor érne igazán valamit, ha pszichológiai változást hozna a szavazók lelkében, azaz ha ennek nyomán úgy látnák, hogy a brexit mellett van a többség, és követnék ezt a politikai divatot. Ez akár össze is jöhet: Johnsonnak a továbbiakban nem kell tartania Farage támadásaitól és a Munkáspárt brexiter szavazói úgy dönthetnek, hogy az "igazi brexitpárti" szavazók közt van a helyük. Másrészt az Leave-párti összefogás arra ösztönözheti a Remain-párti szavazókat, hogy saját pártjuk helyett inkább taktikai voksot adjanak le a Munkáspártra, csak azért, hogy megakadályozzák a konzervatívok abszolút többségét az új parlamentben.

Mi járt a politikus fejében?

Farage tudta, hogy valamit engednie kell a brexit győzelmi esélyének javítása érdekében, de nem akar kimaradni a politikai színjátékból. Megtehette volna ugyanis, hogy pártja minden jelöltjét visszalépteti a toryk javára vagy - a másik végletként -csak az utolsó héten javasolja támogatóiknak, hogy adjanak le inkább taktikai szavazatot a konzervatívokra azon választókörzetekben, amelyekben látszik, hogy ez kell a győzelmükhöz. Az első lehetőséggel az lett volna a gond, őt okolhatták volna, ha nem jött volna össze a brexithez szükséges parlamenti többség, a másodikkal pedig az, hogy ha simán nyernek a konzervatívok, akkor az átszavazásra buzdító gesztusa kínosan jelentéktelen lett volna.

A BBC publicistája szerint csak egy tenyérjós tippelheti meg, milyen hatása lesz a Brexit Párt részleges visszalépéseinek a toryk javára a választás végeredményére, és az FT cikkírója is úgy látja, hogy ezzel nem értünk a történet végére, azaz nem vált lefutottá a meccs. Nem kétséges, hogy Farage gesztusa az eddigi legjelentősebb esemény a választási kampányban, és lehet, hogy a végső elszámolásnál is ez bizonyul majd a legfontosabb döntésnek.

A kérdés, azért-e, mert ennek köszönhetően nyernek kellő fölénnyel a toryk vagy mert ennek ellenére sem jön össze a kormányalakításhoz szükséges többségük. A Brexit Párt gesztusa után készült első közvélemény-kutatás szerint a toryk 42 százalékon állnak - először lépték át a 40 százalékot a Brexit Párt februári megalakulása óta -, a Munkáspárt 28, a Liberális Demokraták 15 százalékos támogatottságot élveznek. Hiába a konzervatívok nagy előnye, ha a LibDem-szavazók taktikai okokból - a január végi brexit elkerülése érdekében - a Munkáspárt mellé teszik az X-et.