Johnson, akit saját nyugat-londoni választókerületében, Uxbridge városnegyedben jelentős fölénnyel újjáválasztottak alsóházi képviselővé, a körzet eredményének péntek hajnali bejelentése utáni rövid felszólalásában közölte: a felhatalmazás nemcsak a brexit végigvitelére szól, hanem az ország egyesítésére és a brit nép érdekében meghozandó elsődleges fontosságú feladatok végrehajtására, mindenekelőtt az állami egészségügyi ellátórendszer (NHS) fejlesztésére - számol be az eseményekről az MTI.

A kormányfő bejelentette: választási ígéreteinek megfelelően a konzervatív kormány 50 ezerrel növeli a kórházi szakápolói személyzet létszámát, hatezerrel a körzeti orvosok állományát és felépít negyven új kórházat.

Kapcsolódó

Johnson megismételte azt a korábban többször is hangoztatott álláspontját, hogy ő nem akart volna decemberre választást kiírni. Hozzátette ugyanakkor: a csütörtöki választás történelmi jelentőségű lett, megteremtve a lehetőséget arra, hogy az új kormány teljesítse a brit nép demokratikusan kifejezésre juttatott akaratát.

A kormányfő ezzel a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazásra utalt, amelyen a többség a kilépésére voksolt.

Johnson már a választás előtt bejelentette, hogy ha a Konzervatív Párt győz, még karácsony előtt ismét az alsóház elé kerül a brexit feltételrendszeréről szóló megállapodás. Az egyezményt a konzervatív kormány - amely az előző, 2017-es választások óta kisebbségben kormányzott - eddig nem tudta ratifikáltatni a parlamentben.

A Downing Street szóvivője péntek hajnalban közölte, hogy a kormány jövő pénteken terjeszti ismét az alsóház elé második olvasatban a brexit-megállapodás ratifikálásáról szóló törvénytervezetet.

A választóhelyiségek csütörtök éjjeli zárása után közzétett exit poll eredeti - azóta valamelyest felülvizsgált - eredménye szerint a Boris Johnson vezette Konzervatív Párt igen jelentős előretöréssel kényelmes többséget szerzett a londoni alsóházban.

Az exit poll által kezdetben valószínűsített eredmény 368 alsóházi mandátumot jósolt a konzervatívoknak, 50-nel többet a 2017-ben szerzett képviselői helynél.

Ez azt jelentette volna, hogy a Konzervatív Párt frakciójának létszáma 86 fővel haladná meg az összes ellenzéki párt együttes frakciólétszámát. Az abszolút többséghez minimum 326 képviselői mandátum kell a 650 fős alsóházban.

A Konzervatív Párt ezt pénteken kora reggel - amikor a 650 választókerület közül 597 deklarálta eredményét - elérte.

A tényleges eredmények beérkezése nyomán péntek hajnalban módosított előrejelzés azt mutatja, hogy az alsóházi konzervatív frakció létszáma valószínűleg 362 lesz, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt 199 mandátumot szerezhetett.

Az új, péntek hajnali prognózis az eredetinél valamivel kisebb, de így is kényelmes, 74 fős alsóházi többséget jelez a Konzervatív Pártnak. A konzervatívok ezzel is a legjobb eredményüket érnék el az 1987-es választások óta, amikor Margaret Thatcher akkori miniszterelnök 376 tagú alsóházi frakcióval és 102 fős többséggel alakíthatta meg harmadik kormányát.

A Jeremy Corbyn vezette Munkáspárt ugyanakkor valószínűleg 1935 óta a legrosszabb eredményért érte el. Az 1935-ös parlamenti választásokon a Clement Attlee későbbi miniszterelnök vezette Labour 154 képviselői helyhez jutott.

Corbyn pénteken kora reggel bejelentette, hogy a következő választások idején már nem ő vezeti a pártot, bár azt nem közölte, hogy mikor távozik a Labour éléről. Úgy fogalmazott: szeretne mindaddig a posztján maradni, amíg a pártban lezajlik a történtek értékelési folyamata.

Jeremy Corbyn szerint a Labour választási programja népszerű volt és reményt kínált, de a Brexit annyira sarkította a választási vitát, hogy teljesen felülírta a politikai nézetek normális ütköztetésének lehetőségét.

A harmadik legnagyobb országos párt, a brexitet ellenző, EU-párti Liberális Demokraták vezetője, Jo Swinson elvesztette képviselői mandátumát.
Swinson, a liberális párt első női vezetője - aki alig néhány hónapja került a párt élére - a skóciai Dunbartonshire megye egyik választókerületében indult, de a képviselői helyet a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő, a Brexitet szintén határozottan ellenző Skót Nemzeti Párt (SNP) szerezte meg.
Jo Swinson - aki a választási kampány elején még azt mondta, hogy a miniszterelnöki tisztségre törekszik - az eredmény péntek hajnali bejelentése utáni nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy "a nacionalizmus hulláma öntötte el" az országot az angol-skót határ mindkét oldalán.
Hozzátette, hogy a választás eredménye milliók számára jelent "rettegést és elkeseredettséget".

Jo Swinson kiesése a parlamentből azt is jelenti, hogy a Liberális Demokratáknak új vezetőt kell választaniuk. Az országos brit parlamenti pártok vezetői ugyanis minden esetben pártjuk miniszterelnök-jelöltjei is, a brit politikai konvenció alapján viszont ezt a tisztséget csak az viselheti, akinek parlamenti mandátuma van.