A román gazdasági minisztérium közleményét kedden idézte a Mediafax hírügynökség. A közlés szerint a 308 kilométer hosszú vezeték a Fekete-tengertől a Bukaresttől nyugatra fekvő Podisorig vezeti el a fekete-tengeri gázt, amelyet így a Bulgárián, Románián, Magyarországon és Ausztrián áthaladó BRUA-gázvezetékbe, valamint a román nemzeti gázhálózatba is eljuttat. A vezeték megépítése megteremti az összeköttetést a dél-kelet-európai, a közép-európai és a nyugat-európai gázszállítási hálózatok között - emlékeztetett a közlemény. A hitelre a Juncker-tervnek is nevezett Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) vállalt garanciát.

Az EIB közleménye szerint a hitel az első részlete annak a 150 millió eurós hitelkeretnek, amit jóváhagytak a Transgaznak.

Kapcsolódó

Andrew McDowell, az EIB alelnöke kiemelte, hogy a vezeték lehetővé teszi a fekete-tengeri földgáz értékesítését és hozzájárul Európa gázellátásának több forrásból való biztosításához.

Ion Sterian, a Transgaz vezérigazgatója emlékeztetett, hogy az általa vezetett vállalat tavaly írt alá az EIB hitelintézettel két szerződést egy másik 50 millió euró értékű hitelről, amit a BRUA gázvezeték első szakaszának megépítésére fordítanak.

A fekete-tengeri földgáz megvásárlásában Magyarország is érdekelt, miután magyar vállalatok kötötték le a fekete-tengeri földgáz szállítása céljából építés alatt levő BRUA gázfolyosó teljes, évi 4,4 milliárd köbméteres szállítási kapacitását. A fekete-tengeri földgázt az amerikai ExxonMobil és az osztrák OMV kellene hogy kitermelje, a két vállalat várhatóan a jövő évben dönt arról, hogy megkezdik-e a tényleges kitermelést jelentő beruházást.

A projekt esetében még az nem biztos, hogy a mostani tervezett nyomvonalon építik meg a gázt. Elképszelhető, hogy egy rövidebb magyar szakasszal Szlovákián is átvezetik.

Az európai gázpiac jelentősen átalakulhat a következő években - ahogy arról a Napi.hu korábban részletes cikket közölt -, Magyarország ugyanis az oroszok partnereként belevághat a Déli Áramlat Lite balkáni szakaszának megépítésébe, míg az Európai Unió tervei szerint két éven belül Azerbajdzsánból is gáz kerülhet a kontinens belsejébe.